Kevesebb lesz az üzleti titok

Keller László közpénzek felhasználást ellenőrző államtitkár kedden beszámolt az üvegzseb-program megvalósításának részleteiről. Az állami pénzek átlátható kezelése érdekében módosítják az adatvédelmi és az üzleti titokról szóló törvényt is.

Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal közpénzek felhasználását ellenőrző politikai államtitkára kedden - egy üvegzsebet mintázó szoborral asztalán - ismertette az üvegzseb program részleteit. A program szerepelt az MSZP választási ígéretei között, célja, hogy átláthatóbbá váljon a közpénzek kezelése. Az államtitkár közreműködik emellett a magyar támogatási rendszer EU-konformmá tételében is.

Keller elmondta: az Állami Számvevőszéktől korábban több jelzés érkezett, miszerint nehézkes, sőt egy idő után sokszor lehetetlen nyomon követni a közpénzek felhasználását, mivel a cégek üzleti titokra való hivatkozással megtagadják az együttműködést.

Bár az államtitkár szerint egy törvénymódosító csomag még nem oldja meg teljesen a problémát, belátható időn belül több fontos törvényt is módosítani kíván az MSZP. Keller szerint elsősorban az államháztartási törvényt kell módosítani. Emellett a tervek között szerepel, hogy a cégbírósághoz hasonlóan a költségvetési szervek közhiteles nyilvántartását létrehozzák. Bizonyos összeghatár felett a kormány kötelezővé tenné a közérdekű adatok nyilvánosságra hozását. Ehhez azonban mind az adatvédelmi, mind a polgári törvénykönyv üzleti titokról szóló részét módosítani kell - közölte Keller László.

Az államtitkár megkerülhetetlennek tartja a közbeszerzési törvény újrafogalmazását. Emellett szigorítanák a költségvetési szervek, elsősorban a minisztériumok cégalapítási lehetőségeit. A minisztériumok által alapított cégekre is vonatkozna a jövőben a közbeszerzési törvény.

Az ellenőrizhetőség végett kiterjesztenék az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jogkörét. Keller megjegyezte azonban, hogy itt körültekintően kell eljárni, hogy a magántársaságok egyéb gazdasági tevékenységére ez ne vonatkozzon.
Az ÁSZ azt kérte - ismertette az államtitkár -, hogy a jövőben ne csak a szabályszerűséget, hanem a hatékonyságot és a célszerűséget is vizsgálhassák. "Ez egybevág a mi elképzeléseinkkel" - mondta Keller. Emellett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és az ÁSZ is jelezte: újra kellene gondolni a szankciórendszert is.

A javaslatok egy része kétharmados törvénymódosítást igényel. Keller reményét fejezte ki, hogy sikerül konszenzusra jutni az ellenzékkel.

Arra a kérdésre, hogy a jövőben is számítani lehet-e a Nemzeti Színház igazgatójának kinevezése és az autópályaépítés körüli botrányhoz hasonló kormányon belüli vitákat, az államtitkár azt mondta: valóban jobb lett volna elkerülni a "nyílt ellentmondást". Azonban szerinte mindkét üggyel kapcsolatban az a lényeg, hogy végül sikerült azt megvalósítani, amit programként meghirdettek, és a jövőben törvényes, racionális és a morális elvárásoknak is megfelelő döntéseket tudnak hozni.

Az államtitkár azt is elmondta: szeptemberre várhatóan elkészül és nyilvánosságra kerül a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal korábban indított vizsgálatainak egy része.