A történészek szerint ködösítenek ügynök-ügyben

A Rubicon című történelmi folyóirat szerkesztői szerint a politikusok nem értenek az ügynök-kérdéshez, sőt, érdekük a ködösítés. Szerintük csak alapos szakmai felkészültséggel lehet a témához nyúlni, de sok fontos irathoz a kutatók sem juthatnak hozzá.

A Rubicon című folyóirat nyári duplaszáma a politikai rendőrség 1945-1989 közötti történetével foglalkozik. Az ÁVO, az ÁVH és III-as Főcsoportfőnökség működését bemutató lap megjelenése kapcsán a szerzők arra panaszkodtak, hogy rettenetesen tájékozatlan a közvélemény a titkosszolgálatok működésével kapcsolatban. Rainer M. János, az ’56-os Intézet igazgatója szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a politikusok sem megalapozottan nyilatkoznak, és "derűs önkénnyel, nyakló nélkül kezelik" a kérdést. A történészek egyetértettek abban, hogy a politikai elit valójában nem érdekelt a kérdés alapos feltárásában, mert aktuálpolitikai vitákban ki lehet használni a bizonytalan helyzetet.

Urbán Attila írta a lapban a III-as Főcsoportfőnökség felépítéséről szóló részt. Mint elmondta, az 1980-nál később keletkezett iratokhoz csak nagyon nehezen lehet hozzáférni, a kutatóknak egyenként engedélyeztetniük kell az iratok titkosságának feloldását, ezért a kádári politikai rendőrség utolsó évtizedének feltárása még mindig várat magára. Litván György a III/III erejét jellemezve azt mondta, hogy csak a közelmúltban derült ki, hogy a szervezet Nagy Imre 1989 júniusi újratemetésének szervezésében is kulcsfontosságú szerepet kapott.

Rainer M. János a kutatás nehézségeivel kapcsolatban elmondta, hogy legalább annyi irat tűnt el, mint amennyi most a Történeti Hivatalban van. A hiányzó papírokról nem tudni, hogy megsemmisítették vagy valahol megvannak-e még. Szerinte más szerveknél is van sok olyan papír, amelyek nem kutathatóak.

A Rubicon mostani számában olyan érdekességek is szerepelnek, mint az ÁVO élén folyt hatalmi harcok bemutatása, a művészek megfigyelésének története, az ’56-os emigránsok utáni kémkedés vagy a demokratikus ellenzék és a népi-nemzeti ellenzék vitája, amit a kutatások szerint a politikai rendőrség is gerjesztett.

A tematikus szám összeállítását hónapokkal a mostani ügynök-botrány kirobbanása előtt megkezdték a szerkesztők, de a Medgyessy-ügy után felgyorsították a munkát. A szerkesztők szerint a lap legalább terminológiai eligazítást nyújthat. Ez azért is fontos, mert Rainer szerint elképesztő hiba volt, hogy a Magyar Nemzet arról írt, hogy Medgyessy ügynök volt, miközben SZT tiszti kinevezéséről jelentettek meg dokumentumot. A fogalmak összemosása további ködösítésekhez vezethetnek, aggódnak a Rubicon szerkesztői. Miközben a titkosszolgálatok árnyaltabb megítélését kérték számon, Litván György kijelentette, hogy ezen intézmények dolgozóit kollektív bűnösség ugyan nem terheli, de kollektív felelősség igen.