Akár 30 volt kormánytag is érintett lehet

Hétfőn ismerhetik meg a Mécs-bizottság tagjai, hogy a rendszerváltás utáni kormányok tagjai közül kik vettek részt az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében. A Magyar Hírlap információi szerint akár harminc érintett is lehet, és ezek még nem tartalmazzák a BM-es dossziékban, a hírszerzés és a katonai felderítés - valamint elhárítás - területén érintett személyek neveit.

Zárt ülésen bontják fel ma azokat a leveleket, melyeket a Történeti Hivatal (TH) és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) küldött a rendszerváltás után kormányzati pozíciót betöltő személyek állambiztonsági múltját vizsgáló bizottságnak. A testület tagjai most értesülhetnek először arról, kinél milyen érintettséget találtak a hivatalos szervek. Mécs Imre, a bizottság szabaddemokrata elnöke elmondta: még ő sem ismeri a neveket, a testület tagjaival együtt tekint bele az iratokba.

A Magyar Hírlap úgy értesült, hogy akár harminc egykori kormánytag érintettsége sem kizárt, miután az NBH iratai között kilenc volt miniszter nevét találták meg, a TH-ban 16 volt kormánytag szerepel a nyilvántartásban, ezenkívül három fő jelentését találták meg, egy miniszter pedig aláírta az együttműködési nyilatkozatot. E számok még nem tartalmazzák azokat, akik az egykori hírszerzés (ma Információs Hivatal), a katonai elhárítás és felderítés, esetleg a BM "munkaügyi" aktáiban szerepelnek. Ezek az adatok péntek délig nem érkeztek meg a bizottsághoz. "Lehetnek az adatok között átfedések, de az sem kizárt, hogy ezeket a számokat össze kell adni, s közel harminc volt kormánytag érintettségéről beszélhetünk" - mondta Mécs Imre. Mécs Imre azonban azt is hozzátette: nyithattak dossziét valakiről úgy, hogy nem tudták beszervezni. Az ilyeneket nem tekintik érintetteknek, és nem kívánják az illetők nevét sem közölni.

"Valamennyi egykori kormánytagot, akiről kiderül, hogy az állambiztonsági múlt szempontjából érintett, meg kell hallgatnia a bizottságnak - jelentette ki Mécs Imre. - Ezenkívül azokat is, akik ezt kérik". Az előbbiek meghallgatása azonban nehézséget okozhat, mivel a meghívottak névsora alapján találgatások indulhatnak meg, vagy azonosíthatják az érintett személyeket, mielőtt azokról a bizottság korrekt jelentés formájában beszámolna. Még az sem zárható ki, hogy titkos üléseket tart a bizottság.

A Mécs-bizottság fideszes tagjai úgy nyilatkoztak, hogy vizsgálni szeretnék: történt-e államtitoksértés azzal, hogy a bizottságnak küldött levelek alapján a kormánytagok érintettségére vonatkozó hírek nyilvánosságra kerültek. Mécs Imre szerint senki nem sértett államtitkot, mert az érintettségre vonatkozó tény nem államtitok, a nevekről pedig senki nem beszélt. Mécs Imre szerint a Fidesz "szélmalomharcot folytat", és ürügyet keres. A titkos információkat tartalmazó levelek az illetékes szervektől (minisztériumoktól) a parlament titkos ügykezeléséhez kerülnek, ahol leltárba veszik őket, és megküldik a parlamenti bizottság titkárságára. "A bizottság titkára tájékoztatott arról, hány érintett nevét tartalmazzák a megküldött válaszok - mondta Mécs Imre. - Neveket szándékosan nem kérdeztem tőle" - tette hozzá.