Állami bónusz magáncélra fordítható

Egy sokat utazó magyar állami hivatalnok akár minden évben összegyűjthet annyi bónuszpontot, amennyivel ingyen-repülőjegyet kaphat New York-ba. Németországban több képviselő lemondott, mert kiderült, hogy a hivatalos utakon gyűjtögetett bónuszpontokat magáncélra használták fel. Hasonló botrányok Magyarországon nem lesznek. Nálunk nincs jogszabály ilyen esetekre.

Az állami vezetői juttatásokról szóló kormányrendelet Magyarországon csupán azt szabályozza, hogy ki vehet igénybe első osztályt, ki "komfort” osztályt, ezenkívül rendelkezik még a repülőtéri kormány-váróhelyiségek használatáról, de a törzsutaskedvezményekkel nem foglalkozik - mondta Kodela László, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára. A törzsutas pontok felhasználását nemcsak központilag nem szabályozzák, hanem a minisztériumok és állami hivatalok belső szabályzata sem foglalkozik a kérdéssel. Vagyis az állami pénzen utazó politikusok így szerzett bónuszpontjai saját névre szóló törzsutaskártyára kerülnek, amit át is ruházhatnak.

Tóth Tamás, a Külügyminisztérium szóvivője beszámolt arról, hogy szabályozzák-e a hivatalos utak során begyűjtött - bónuszpontokért, törzsutasként kapható - ingyenjegyek magáncélú felhasználását, azt válaszolta: nem tud ilyen szabályozásról. A minisztérium közbeszerzési eljárásban tendereztette a magyar diplomaták repülőgépjegy-beszerzésének jogát - mondta.

Nevük elhallgatását kérő külügyi források ugyanakkor lapunknak úgy fogalmaztak, lényegében a tárca munkatársaira van bízva, gyűjtik-e hivatalos útjaikon a bónuszpontokat saját maguknak.

"Ez mindenkinek erkölcsi felelőssége" - jegyezte meg az egyik nyilatkozó. Egy másik mindehhez hozzátette: "nem vagyunk mi annyira gazdag és fontos ország, hogy sokat utazzunk, s így nagyon sok pont gyűljön össze. Szerintem nem is nagyon érdemes feszegetni ezt a kérdést!"

A Malévnál egyelőre technikailag nincs lehetőség arra, hogy külön nyilvántartást vezessenek az egyéni és a hivatalos utakról. A törzsutaskártyát minden esetben az utazó nevére állítják ki - közölte Kázmér Natasa, a Malév szóvivője. Eddig nem is volta arra igény, hogy a kártya a cég, illetve az állami szervezet nevén legyen. Ám a társaság most dolgozik egy olyan vállalati konstrukción, amely lehetővé tenné, hogy az üzleti út után járó bónuszpontok visszakerüljenek a céghez.

A Malév az elmúlt évben összesen 32 ezer szabadjegyet adott ki, azt azonban nem lehet tudni, hogy ebből mennyi kötődik hivatalos utakhoz. A Duna Club tagsági kártya kiváltásához szükséges regisztrációs lapon is csupán az esetek 30 százalékában töltik ki a munkáltató cég nevét - tette hozzá Kázmér Natasa.

A Malévnál 1100 pontot kell összegyűjteni egy Európán belüli és 2400 pontot az Egyesült Államokba vagy Kanadába szóló turistaosztályú szabadjegyhez. Az 1100 pont 12 Európán belüli turistaosztályú utazással érhető el, de ha valaki minden alkalommal első osztályon utazik, két észak-amerikai út után kap annyi pontot, amennyi az Európán belüli turistaosztályú szabadjegyhez elegendő.

A törzsutaspontok nemcsak a Malév járatain, hanem a partner légitársaságok (KLM, Alitalia, Air Europa, és a Northwest Airlines) menetrend szerinti járatain is gyűjthetők.

Mint azt a Malév szóvivőjétől megtudtuk, a bónuszprogramot a 80-as évek közepén indították, ám számítástechnikai háttérrel csak 1990 óta működik a rendszer. Míg korábban nem korlátozták, hogy az összegyűjtött bónuszpontok meddig használhatók fel, 1998 óta a pontok három évig érvényesek, vagyis addig ki kell váltani a jegyet, különben elvész a kedvezmény.

Sem a Pénzügyminisztériumnál (PM) sem a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál (GKM) nem foglalkoznak a hivatalos utazás során kapott kedvezmények felhasználásával. Mindkét tárcánál arról tájékoztatták a Magyar Hírlapot, hogy a bónuszpontokat az utazók saját kártyájára írják jóvá.

A törzsutaskedvezményeknek a magánszférában sem szentelnek több figyelmet: a megkérdezett vállalatok többsége nem követi nyomon, hogy sokat utazó munkatársai gyűjtögetik-e a pontokat vagy sem, s felhasználásukba sem szól bele. A megkérdezettek közül csak a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH), valamint az Audi Motor Hungária Kft. kezdeményezte, hogy a munkatársak üzleti útjai során gyűjtött pontokat a szervezet használhassa fel.

A repülős bónuszutazás nem adóköteles természetbeni juttatás, és nem reprezentáció, hanem üzleti célból adott juttatás, ami Magyarországon nem adóköteles - tudtuk meg az APEH-nál. Ennek oka, hogy a bónuszpont - az utaztató cég, illetve intézmény által teljes mértékig kifizetett - repülések után mindenki számára elérhető. Magyarországon nem adóköteles az az üzletpolitikai célból adott juttatás, ami mindenki számára elérhető - válaszolt Lepsényi Mária, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) munkatársa.

A szolgáltatást nyújtó légitársaságnak jogában áll üzletpolitikai okokból pluszpontokat adni. A repülőjegy névre szól, a légitársaságoknak az számít, hogy ki ült fel a gépre - hangsúlyozta Lepsényi Mária. A Malév, de az adótörvények sem tesznek különbséget aközött, hogy magánszemély vagy cég fizette az utazást, s az is indifferens, hogy magántársaság vagy állami cég, illetve intézmény egyenlítette-e ki a számlát. Adózási szempontból az számít, hogy az adott szolgáltatás ellenértéke maradéktalanul ki legyen fizetve. Az utazók által (a korábbi, kifizetett utazások alapján) összegyűjtött bónuszpontok beváltásával pedig a magánszemély oda utazhat, ahová akar, illetve amennyire a pontjai engedik.

Nem lehet szó természetbeni juttatásról, hiszen a légitársaság nincs is üzleti viszonyban az utazóval (hanem annak munkaadójával) mondta Lepsényi Mária. A reprezentációs szabályok sem vonatkoznak a bónuszutazásra, hiszen a repi valamilyen konkrét eseményhez kötődik.