Az érintettek hozzájárulásával lehet nyilvános az ügynöklista

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos ajánlása szerint a volt és jelenlegi kormánytagok múltját vizsgáló bizottság csak az érintettek hozzájárulásával hozhatja nyilvánosságra személyes adataikat. Ráadásul ahhoz is az érintettek beleegyezése kellene, hogy a testület jogszerűen vizsgálódhasson. Mécs Imre, a bizottság elnöke közölte: a testület jogi szakértői vizsgálják, hogy nyilvánosságra hozható-e az ügynöklistát.

Mécs Imre, a bizottság SZDSZ-es elnöke szerint komoly társadalmi igény van az ügynöklista megismerésére. Ezért meg kell vizsgálni, hogy hol húzódik a határ a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága között. A testület még nem döntötte el, nyilvános lesz-e a lista. Az elnök azonban megjegyezte, hogy csak azoknak a nevét hoznák nyilvánosságra, akik bizonyíthatóan kötődtek az elmúlt rendszerben a titkosszolgálatokhoz. Érintettnek tekintik azokat is, akik aláírták a beszervezési nyilatkozatot, függetlenül a későbbi tevékenységüktől.

Péterfalvi Attila szerdán ismertette a bizottság tevékenységéről szóló ajánlását. E szerint az érintettek beleegyezése nélkül csak külön törvényi felhatalmazással hozhatók nyilvánosságra személyes adatok. Ilyen felhatalmazással azonban a vizsgálóbizottság nem rendelkezik. Így egy ügynöklistát sem lehet közzétenni, ha az érintettek ehhez nem járulnak hozzá. Még akkor sem lehet nyilvános a lista, ha azon közérdekű adatok szerepelnek. Személyes adatok közérdekűvé nyilvánításához - és közzétételéhez - ugyanis külön törvényt kellene elfogadni a parlamentnek, jelenleg nem létezik ilyen jogszabály. Ráadásul ahhoz is az érintettek beleegyezése kellett volna, hogy a testület jogszerűen vizsgálódhasson.

Csak törvényi felhatalmazással szorulhat háttérbe a személyiségi jog védelme a közérdekű adatokkal szemben. A személyiségi jog védelme erősebb kell, hogy legyen, mint a közérdek. Ez azt jelenti, hogy a közhatalmat gyakorlók korábbi titkosszolgálati múltja nem lehet olyan mértékben átlátható, mint azt a politikusok szeretnék - véli az adatvédelmi biztos.

Az ombudsman szerint pontosítani kellene a vizsgálandók körét is, mert úgy véli, a vizsgálóbizottságról szóló országgyűlési határozat alapján a Németh-kormány tagjai is a megvizsgálandók körébe tartoznak. A testület feladata, hogy az 1990. május 2-a utáni kormánytagok múltját vizsgálja. Az adott időben még a Németh-kormány volt hatalmon. Mécs szerint azonban egyértelmű, hogy csak a demokratikusan választott kormányok tagjait világítják át.

Az adatvédelmi biztos azt is fontosnak tartja, hogy egységes szempontok szerint határozzák meg a vizsgálandó személyek körét. A testület ugyanis csak a volt kormánytagokat világítja át. Ugyanakkor az országgyűlési képviselők, polgármesterek és önkormányzati képviselők kimaradtak az átvilágítandók közül, pedig ők is a politikai élet szereplői.

A bizottság tagjai csütörtökön az Információs Hivatalban ellenőrzik a fellelhető dokumentumokat. Azzal kapcsolatban, hogy az ellenzéki tagok egyelőre nem kívánnak részt venni a munkában, Mécs azt mondta: ki kell dolgozni egy olyan technikát, amivel nem válik működésképtelenné a bizottság az ellenzék távolmaradása esetén sem.