Járai Zsigmond, volt pénzügyminiszter, az Orbán-kormány tagjai közül elsőként tárja fel kapcsolatát a Kádár-rendszer titkosszolgálatával - írja a Népszabadság. A Nemzeti Bank elnöke előző nap Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta: a Kádár-rendszer alatt visszautasította a beszervezési kísérletet, majd szavai szerint "többszöri nyomásra" nyilatkozatban vállalta, hogy külföldi útja után a Belügyminisztériumnak (BM) is elküldi azokat a jelentéseket, amelyek az ország külföldi megítéléséről készültek. Az exminiszter szerint ez a tevékenység ma is vállalható. Járai az Állami Fejlesztési Intézetnél töltött időszak alatt járt külföldön és ez idő alatt kereste meg a titkosszolgálat.
A Népszabadság megkérdezte azt a személyt, aki ismerte Járai tevékenységét. A nyilatkozó pontosította a mostani jegybankelnök kijelentéseit. Közölte, hogy az aláírt nyilatkozat értelmében Járai a III/II-es csoportfőnökséghez (kémelhárításhoz) tartozott a rendszerváltásig. Egy ilyen nyilatkozat nem tartalmazta, hogy az aláíró úti jelentések másodpéldányát küldje a BM-nek, hiszen ezek úgyis el jutottak a minisztériumba, ha hírszerzési vagy kémelhárítási szempontból nagy jelentőségűek voltak. Viszont erről a jelentés írója nem tudott, így sem fedőneve nem volt, sem nyilvántartásba nem került. Ha tehát Járai nyilatkozatot írt alá, akkor ennél többről volt szó.
Fidesz közeli forrásokból a Népszabadság úgy tudja, hogy megfelel a valóságnak Járai kijelentése, mely szerint múltbéli tevékenységéről beszámolt Orbán Viktornak, aki biztosította őt bizalmáról. Most azonban vannak olyan elképzelések, mely szerint az MNB elnökét "be kellene áldozni" Medgyessy sarokba szorításához. A lap által megkérdezett MSZP-s vezetők szerint a kormány nem akarja eltávolítani posztjáról Járai Zsigmondot.