A Budapestet Esztergommal a Dunát vonalát követve összekötő 11-es út mentén észak felé egyre kritikusabb a helyzet. Szombat délután Dunabogdányig volt járható az út, onnantól a védekezési munkálatok miatt a helyiek lezárták az utat. "Mindent magunk csinálunk, csak a szomszédok segítenek egymásnak." - magyarázta a helyzetet Dunabogdányban egy férfi, amikor arról kérdeztük, ki vezeti a védelmi munkát.
"Aki csak bír homokzsákokat pakol, de szerintem elég sokat improvizálnak, nincs egy ember aki összefogja az egészet. Elkezdték az emberek a pakolást a saját házuknál, a polgármester is szervezett munkát, most a gáton vannak sokan. Aki nem tud cipelni az is segít: van aki üdítőt hoz, kávét főz, vagy a forgalmat tereli el a 11-esről, hogy a gépek nyugodtan jöhessenek." Valaki hozzáteszi, hogy ugyan a munka nagy részét a helyiek végzik, de éjszaka a viharban a polgári védelem emberei rakták a zsákokat.
Közvetlenül Dunabogdány előtt dél felől hatalmas terület van már víz alatt, a napraforgóknak csak a fejük látszik ki a vízből. Péntek óta ötvenezer homokzsákkal erősítették meg a gátakat. A víz délutánra több helyen átszivárgott így is a gáton, és elkezdett folyni a 11-es útra is, ahol több helyütt csak félpályán lehet haladni. A faluban a Dunához közel álló házak kertjeiben áll a víz, az áramot kikapcsolták.
Az embereket nem lakoltatták ki, de sokan kiköltöztek, elvitték legértékesebb ingóságaikat. Van aki azonban rendületlenül marad, és csónakon közlekedik a kertjében, óvatosan navigálva a gyümölcsfák lombkoronái között. Egy férfi kertje kapujánál áll, és nézi az elázott udvart: "Néhány óránként tolatok a kocsival a kertkapu felé, ahogy jön fel a víz a kertben. Ma délelőtt árasztott el minket a víz. Most már nincs sokáig hova tolatni, éjszakára sehol sem tudok majd megállni a kertemben. A házban az alsó szintről mindent kipakoltam, a bojlert is leszereltem. A padlószőnyeg és a linóleum biztosan szétrohad."
A Duna melletti házak kertjeiben mindenki pakol és zsákokat rak. Furgonokkal és kerékpárokkal járnak kis társaságok, és mindenhová bekiabálnak, kell-e segítség. Tizenéves fiúk biciklis csoportjától idősebb férfiak autós konvojáig mindenki mozog, próbál menteni. "Két esküvő is lett volna a hétvégén a faluban, de az éttermet is elmosta a víz. A pékséget is, ma a polgármesteri hivatal udvarán árulták a kenyeret." - mesélik a helyiek, akik közül néhányan megrendülve nézik a kertekbe nyomuló vizet. "Elkezdett ömleni ma délelőtt a szennyvíz is. Egész nap szivattyúzzuk, különben a falu megfullad a saját mocskában."
Kugler István kigombolt ingben áll a falu határában és irányítja a munkagépeket. "Itt van egy agyagbányám, onnan hozzuk egész nap a földet. Az összes gépem itt van két napja, a közeli településeken is segítünk. Állítólag jönnek majd a honvédségtől is, de még Visegrádra se érkeztek meg a katonák, pedig a rádió már bemondta, hogy ott vannak. Magunk végzünk itt mindent."
Bogdány előtt Tahinál, Leányfalunál és Szentendrénél is pakolják a zsákokat az út mentén, Szentendrén katonák is részt vesznek a munkában. A Szentendrei szigeten lévő Tahitótfaluban is több utcát elöntött a víz. A szigetre vezető hidat délután hatig nem zárták le, bár korábban többször bemondták a tévében és a rádióban, hogy a sziget el lesz zárva a külvilágtól. "Össze-vissza beszélnek, nem tudjuk mi lesz, nem tudjuk mikor zárják le a hidat. Utoljára ma délután ötre ígérték. Nem tudom, hogy a párom haza tud-e majd jönni a munkából. A fiam a sógoroméknál pakolja derékig érő vízben a kertben a zsákokat, próbálok segíteni, de nem tudom mit tegyek." - panaszkodik egy nő, aki biciklijén frissítőt vinne be a vízzel küzdő rokonoknak. "Húsz éve lakunk itt, és eddig azt hittem biztonságban vagyunk. Most nagyon félek." - teszi hozzá elkeseredetten.
Tahitótfalu híd melletti oldalán lévő Tüzép telep is teljesen víz alá került. "Nem pakoltak ki belőle, azt mondták a tulajdonosok, idáig úgysem jön el a víz. Elmentek a négynapos ünnepre, most meg víz alatt van az egész." A telep előtt régen egy benzinkút volt. Az ott maradt gázolajat kimosta a víz, a környéken émelyítő szag terjeng. A szomszédok egymást figyelmeztetik, hogy hol kapcsolták ki a villanyt a faluban. Valaki tudni véli, hogy hamarosan a vizet is elzárják, ezért mindenki siessen, vegyen ivóvizet, talán a hidat is lezárják, vagy nem, találgatnak az emberek.
Mindenki azt reméli, gyorsan lemegy majd az ár. A tetőzést vasárnapra várják, és csak reménykedni lehet, hogy a megfeszített munkával kirakott homokzsákok tízezrei minél több otthont mentenek meg.
Magyari Péter