Ügynöklista: jogi megoldást keresnek

A Mécs-bizottság keddi ülésén meghallgatta Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost, aki törvénytelennek tartja a testület működését, mert sem törvényi, sem személyes felhatalmazása nincs az érintettek személyes adatainak kezelésére. Az adatvédelmi biztos jogi véleményét nem kötelező elfogadni. A bizottság ülésén az is eldőlt, hogy egyelőre nem hozzák nyilvánosságra a 10 érintett nevét, mert ehhez Mécs Imre, a bizottság elnöke nem járult hozzá.

Tóth Károly, a Mécs-bizottság MSZP-s tagja a múlt héten kilátásba helyezte, hogy egy munkaanyagban megnevezi azokat a rendszerváltás utáni minisztereket és államtitkárokat, akikről megállapították, hogy együttműködtek a titkosszolgálatokkal. Keddre azonban bizonytalanná vált, hogy átadja-e a dokumentumot az újságíróknak, ugyanis ezzel Mécs Imre, a bizottság elnöke sem ért egyet.

Mécs az [origo]-nak elmondta: egyelőre nem áll szándékában nyilvánosságra hozni a névsort, mert további munka vár még a bizottságra, így igazságtalan lenne, ha a testület munkájának befejezése előtt külön neveznének meg néhány embert. A bizottság elnöke azt tartaná a legjobb megoldásnak, ha a parlament hozná nyilvánosságra az ügynöklistát, de elképzelhetőnek nevezte azt is, hogy más megoldásban is meg tud egyezni a bizottság szocialista tagjaival.

Péterfalvi Attila

Péterfalvi az ülésen ismertette a bizottsággal kapcsolatos két korábbi ajánlását. E szerint a volt és jelenlegi kormánytagok múltját vizsgáló bizottság csak az érintettek hozzájárulásával, vagy törvényi felhatalmazással hozhatja nyilvánosságra személyes adataikat. Ráadásul ahhoz is az érintettek beleegyezése kellene, hogy a testület jogszerűen vizsgálódhasson.

Péterfalvi álláspontja szerint a parlamenti vizsgálóbizottságok nem rendelkeznek teljes körű adatkezelési lehetőséggel, így nem hozhatnak nyilvánosságra személyes adatokat. Mivel szerinte az érintett képviselők névsora és a múlt rendszerben végzett tevékenysége személyes adat, a nevek - külön törvény vagy az érintettek beleegyezése nélkül - annak ellenére sem hozhatók nyilvánosságra, hogy az Alkotmánybíróság korábban közerdekből nyilvánosságra hozható információnak minősítette azokat.

Az ombudsman szerint jogilag kifogásolható, ha egy adatközléshez sugalmazott következtetést kapcsolnak, így az érintettek neve nem hozható nyilvánosságra úgy sem, hogy adataik nyilvános kezeléséhez kér hozzájárulást a bizottság.

Dávid Gyula (MSZP) kérdésére, hogy milyen megoldás oszlathatná el teljes mértékben a bizottság munkájával kapcsolatban felmerült törvényességi kifogásokat, az adatvédelmi biztos is csak általánosságban tudott válaszolni. Olyan törvényt kellene ennek érdekében alkotni, amely összhangban van az alkotmánnyal - fogalmazott Péterfalvi. Az ombudsman ajánlása nem kötelező érvényű, így a bizottság megfontolása után dönthet úgy is, hogy más elvek szerint folytatja munkáját.

Péterfalvi azt is elmondta, hogy a Mécs-bizottság munkája során több ellentmondás vált nyilvánvalóvá a parlamenti vizsgálóbizottságok adatkezelési lehetőségeire vonatkozó jogszabályokban. Ezért kezdeményezte Szili Katalinnál, az Országgyűlés elnökénél, hogy a parlament vizsgálja meg ezeket az ellentmondásokat és egységesítse az alkotmány és adatvédelmi törvény vonatkozó szabályozásait.

A bizottság ülésén megjelent egy ellenzéki képviselő is, az MDF-es Csáky András, aki azt mondta, hogy azért jött el, mert illetlenség lett volna az adatvédelmi biztossal szemben, ha távol marad. Az ellenzéki képviselők már korábban bejelentették, hogy nem vesznek részt az üléseken, mivel törvénytelennek tartják a bizottság működését. Bár Csáky részvételével határozatképes lett volna a bizottság, ő is tartotta magát ahhoz, hogy az érdemi munkában nem vesz részt, csak az adatvédelmi biztos beszámolóját hallgatta meg. Az MDF-es képviselő az adatvédelmi biztos bizottsági meghallgatása után azt mondta, hogy nem változott az ellenzék álláspontja a bizottság működésével kapcsolatban. Az ellenzéki részvétele nélkül a bizottság azonban csak tanácskozni tud, határozatot hozni nem.