Elmaradtak a meghallgatások a Szalay-ügyben

Elmaradtak a nemzetbiztonsági bizottság által mára tervezett meghallgatások, mert a testület nem tudott megállapodni arról, hogy nyílt, vagy zárt ülésen hallgassák meg a meghívottakat. A bizottság Kuncze Gábor, volt belügyminisztert, Gondos Imrét, az átvilágító bírák soros elnökét és Markó Györgyöt, a Történeti Hivatal elnökét hallgatta volna meg az SZDSZ-es politikus eltűnt ügynökkartonja miatt.

Kövér és Tóth

A testület kormánypárti tagjai javasolták, hogy a meghallgatásokra nyílt ülésen kerüljön sor, az ellenzék szerint azonban a meghallgatások során minősített információk is elhangozhatnak, ezért a titokgazdák felmentése nélkül nem kerülhet sor nyílt meghallgatásokra. Mivel a testület napirendjének módosításához kétharmados többségre van szükség, a bizottság nem fogadta el a meghallgatásokat a napirend részeként.

Kuncze már a testület ülése előtt kijelentette, hogy csak nyílt ülésen, a nyilvánosság előtt hajlandó válaszolni a bizottság kérdéseire. Az SZDSZ elnöke újságíróknak kijelentette, hogy az iratkezelésnek szigorú szabályai voltak minisztersége idején, ezért nem tűnhetett el egy irat sem nyomtalanul. A Szalayról szóló dokumentumon szerepelnie kell, hogy ki vitte el az irattárból - tette hozzá. Kuncze szerint az irat vagy a Történeti Hivatalban, vagy a Belügyminisztériumban van. Hozzátette: a meghallgatásokkal az ellenzék egy nem létező ügy kapcsán akart politikai előnyre szert tenni.

Gondos Imre ugyanakkor azt mondta, hogy nyílt ülésen nem válaszolhatott volna a bizottság kérdéseire, mert az általa ismert információk minősített adatnak számítanak, így csak a titokgazda felmentésével beszélhet azokról.

Kövér László, a testület elnöke a bizottsági ülés szünetében kijelentette: jelenleg nincsenek meg a jogi feltételei a nyílt meghallgatásoknak, de kezdeményezni fogja a meghallgatottak titok alóli feloldását Kiss Elemérnél, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjénél. Ha a meghallgatottak nem kapják meg a felmentést a titokgazdától, akkor zárt ülésen hallgatják meg őket és kezdeményezik a zárt ülés jegyzőkönyveinek nyilvánosságra hozatalát - tette hozzá.

Kövér szerint azért elkerülhetetlen az ügy kivizsgálása, mert ha a Szalayra vonatkozó dokumentum 1995-ben, a nagy iratmegsemmisítések után tűnt el a Belügyminisztérium irattárából, akkor nem zárható ki az sem, hogy más személyek iratai is a 90-es években vesztek el.

Demeter Ervin is úgy nyilatkozott, hogy a meghallgatások során minősített információkat is meg kellett volna ismerni. Az egykori titokminiszter szerint ezért a kormányoldal ragaszkodása a nyílt üléshez, a bizottság semmibevételével egyenlő.

A bizottság kormánypárti tagjai kezdeményezték Mécs Imre meghallgatását is. Mécs az [origo]-nak azt mondta, hogy hajlandó megjelenni a testület előtt, de csak nyílt ülésen válaszol a kérdésekre.

A bizottság ezután megkezdte a kormány által benyújtott átvilágítási törvény és a Történeti Hivatalt felváltó állami levéltár felállításáról szóló törvény javaslatainak vitáját. A testület minimális többséggel, egy szavazat különbséggel elfogadta a tervezetek parlamenti tárgyalását, amire várhatóan szerdán kerül sor.

Kövér szerint a bizottság ellenzéki tagjai azért nem támogatták az új átvilágítási törvény tervezetét, mert abban politikai hátsószándékot lehet érezni. A bizottság elnöke példaként említette, hogy az új törvény nem vonatkozna az egykori karhatalmi szervek tagjaira és azokra, akik olvasták a jelentéseket, így nem tartozna a törvény hatálya alá Horn Gyula, Medgyessy Péter és Csehák Judit. Kövér szerint az egykori politikai vezetők mentesítése a felelősség alól erkölcsileg botrányos és elfogadhatatlan. A testület fideszes elnöke szerint az is kifogásolható, hogy az átvilágító bizottságban kormánypárti többség lenne.

Az ellenzéki tagok nem támogatták a Történeti Hivatalt felváltó állami levéltárról szóló javaslat parlamenti tárgyalását sem. Az ellenzék azt kifogásolta, hogy a tervezet szerint az új intézmény felügyelete és vezetőjének kinevezése is a házelnökhöz tartozna.