Hivatali visszaélés miatt is vizsgálódhatnak a paksi romák ügyében

Teleki László romaügyi államtitkár a megyei közigazgatási hivatalok és az ügyészségek szerepét növelné a németkérihez hasonló kisebbségellenes kilengések miatt. Eközben a kisebbségi ombudsmani hivatal Pakson vizsgálódik: azt próbálják kideríteni, történt-e mulasztás az ügyben a hivatalok részéről. Az eddigi információk alapján felmerülhet ugyanis a hivatali visszaélés lehetősége az ügyben érintett egyik polgármester részéről.

Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman hétfőn egy romaügyi konferencián az [origo] kérdésére elmondta, hogy az ombudsmani hivatal munkatársai Pakson vizsgálják a Bedő-tanyai romákkal történteket. Az eddigi sajtóinformációk, nyilatkozatok alapján valószínűsíthető ugyanis, hogy a faddi polgármester hivatali visszaélést követett el, amikor a településen személyesen fellépett az ellen, hogy a romák ingatlanokat vásárolhassanak.

A kisebbségi ombudsman szerint hasonló esetek már előfordultak korábban is, például Csákváron, de eddig egyetlen esetben sem emelt vádat az ügyészség hivatali visszaélés miatt. Kaltenbach úgy vélte: ez is jelzi, hogy jogalkotói válság van Magyarországon, nem lehet fellépni az etnikai kilengések ellen.

Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal romaügyi politikai államtitkára szerint törvényi módosításra van szükség a hasonló esetek elleni hatékonyabb fellépés érdekében: ezért az államtitkár az ügyészségek és a megyei közigazgatási hivatalok szerepét erősítené.

Teleki szerint az ügyészségeknek fokozottabban figyelniük kell a hasonló esetekre, hogy egyáltalán eljussanak hozzájuk az etnikai megkülönböztetésekkel kapcsolatos információk és így vizsgálat indulhasson.

Azokban az esetekben, amikor a helyi önkormányzat is támogatja a romák elleni kilengéseket, a megyei közigazgatási hivatal léphetne fel a polgármesteri hivatalokkal szemben. Az államtitkár elképzelései szerint a közigazgatási hivatalok közbeléphetnének azokban az esetekben, amikor az önkormányzatok döntései miatt sérülnek alkotmányos jogok. Az államtitkár pontosabban szabályozná azt is, hogy egy polgármester mit tehet meg saját hatáskörében: ha ezt túllépi, a közigazgatási hivatal feladata erre felhívni a figyelmet - mondta az államtitkár.

Teleki közölte azt is, hogy a paksi ügyben egyelőre tájékozódik az államtitkárság, de néhány napon belül állásfogalalást adnak ki a kormány nevében. Jelenleg azt próbálják megállapítani a paksi jegyző és rendőrkapitány írásbeli válaszaiból, hogy mi történt is pontosan, melyik hivatalnak milyen szerepe volt az ügyben.

Eközben Medgyessy Péter miniszterelnök hétfőn megbízta Teleki Lászlót, hogy a kormány nevében valamennyi érintett fél, a helyi önkormányzatok képviselői, valamint a kisebbségi ombudsman bevonásával, segítsen megoldást találni a paksi roma gyerekek és szüleik helyzetére - tudatta közleményében a Miniszterelnöki Hivatal.

A közlemény szerint gyerekek nem maradhatnak fedél nélkül akkor, mikor szüleik rendelkezésére áll a lakásuk megvételéhez szükséges pénz. Ugyanakkor senki sem várhatja el, hogy mások oldják meg helyettük a nehézségeket. Ezért meg kell teremteni a párbeszéd lehetőségét és közösen, az önkormányzatok, az érintettek bevonásával kell megtalálni a mindenki számára elfogadható megoldást. A kormány célja, hogy megoldást találjon a társadalmi feszültségek enyhítésére, hogy emberek ne kényszerüljenek tüntetni egy igazságtalannak érzett önkormányzati döntés miatt, és hogy fedél kerüljön az embertelen körülmények között élők feje fölé - olvasható a közleményben.

A miniszterelnök mellett a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője is lépett az ügyben. A közös együttműködés érdekében tárgyalóasztalhoz ültette az ügyben érintett négy falu polgármesterét hétfőn. Freppán Miklós, a közigazgatási hivatal vezetője az MTI-nek elmondta: a tárgyaláson Fadd, Dunaszentgyörgy, Pusztahencse és Németkér polgármesterei vettek részt, Paks első embere a meghívás ellenére sem jelent meg az egyeztetésen. Később azt közölte, hogy a négy falu által aláírt közleményhez nem csatlakozik.

A településvezetők nyilatkozatukban megállapították, hogy a Bedő-tanyai eset miatt jelentősen megromlott a viszony Paks, valamint az ügyben érintett falvak között. Álláspontjuk szerint az országos botránnyá fajult eseményeket tisztességes tájékoztatással, közös akarattal, együttműködéssel meg lehetett volna előzni.

Kijelentették, hogy a Bedő-tanyai családok körül fellángolt indulatok nem etnikai eredetűek, mindössze arról van szó, hogy közülük néhányan folyamatosan szembeszegülnek a törvényekkel, az együttélés legminimálisabb szabályait sem hajlandóak betartani, emiatt rettegésben tartják a környező települések lakosságát.

A paksi romák ügyének előzménye, hogy házaikat korábban lebontatta a paksi önkormányzat, mert az épületek lakhatatlanná váltak. Ezek után néhány roma a lebontott ingatlanokért kapott pénzből a környező falvakban próbált meg új házat veni. Ezt azonban több településen is megakadályozták, Németkéren csütörtökön le is bontottak a felbőszült helyiek egy házat, amelyet a romák már megvettek. Az ügyet jelenleg a paksi rendőrség vizsgálja, a házrombolók akár nyolc évet is kaphatnak. Közben Németkér polgármestere hétfőn ígéretet tett arra, hogy az egyik roma család helybéliek által megrongált házát rendbe hozzák, és azt az önkormányzat visszavásárolja a tulajdonostól.

A Bedő-tanyaiak ügye ideiglenesen rendeződött, mivel Paks szükséglakásokat biztosított számukra.