Tóth András, a nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős politikai államtitkár az általános vitán elmondta: az elmúlt hónapok alatt bebizonyosodott, hogy mennyire fontos az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységéről keletkezett iratok kutathatósága, a múlt megismerése. Hozzátette: a korábban elfogadott átvilágítási törvény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Az elfogadandó két törvényjavaslatnak - egyik az egységes levéltárról, másik a közéleti szereplők múltjának megismerhetőségéről szól - három szempontnak kell megfelelnie, mondta Tóth. Egyrészt az áldozatok megismerhessék a róluk szóló adatokat, másrészt eleget tegyen annak az alkotmányos érdeknek, hogy megismerhessük múltunkat. Harmadrészt ugyanakkor meg kell őrizni a nemzet biztonságát - sorolta az államtitkár.
Tóth felidézte a Sólyom-bizottság jelentését, majd közölte: a múltat nem lehet feketén vagy fehéren megítélni. Az államtitkár szerint az iratokat kétfelé kell osztani. Az egyik csoportba tartoznak az elmúlt rendszer működésével kapcsolatos iratok, a másik csoportba pedig az olyan klasszikus hírszerző, kémelhárító tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok, amelyek védelméről a jövőben is gondoskodni kell.
Az átvilágítandók köréről szólva Tóth azt mondta: szűkíteni kell alkotmányossági és racionális okokból, hogy a közélet szereplőinek múltja megismerhető legyen, ugyanakkor a magánszféra érdekei ne sérüljenek.
Tóth bejelentette, hogy a módosító indítványaikat a nap végén benyújtják.
Kékkői Zoltán (Fidesz) felrótta a kormánypártoknak, hogy 12 év elteltével a nép nem tudta, milyen miniszterelnök-jelöltre szavaz, illetve a köztársasági elnök sem tudta, kit nevez ki. Hozzátette: Medgyessynél magasabb rangú személyek is ülnek az Országgyűlés padsoraiban: KB-tagok, pártbizottsági tagok.
Tóth Károly (MSZP, aki a Mécs-bizottságnak is tagja) azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy nem alkották meg a szükséges törvényeket 1990-ben és 1998-ban, amikor lehetőségük lett volna rá. "Ha korábban végigvitték volna a vizsgálatokat, meglepő eredmények születtek volna" - tette hozzá. Szerinte az ellenzék nem megoldani akarja a kérdést, hanem elővenni egy-egy ügyet, ha szükségét látják.
Tóth súlyos hibának nevezte a Medgyessy Péter elleni támadást, mivel annak következtében veszélybe kerültek a titkosszolgálatok is, ráadásul - a szocialista politikus szerint - alapvető tévedésen alapult. "Egy szűk kört, mindössze 184 főt vizsgálva is kiderült, hogy azon az oldalon több volt a közreműködő" - mondta Tóth, a Mécs-bizottság munkájára utalva.
A képviselő szerint két megoldás lett volna az ügy rendezésére. Az egyik, hogy "mindenki mond három őszinte mondatot". Miután azonban ez nem történt meg, új törvényt kell alkotni - tette hozzá. Az új törvény célja - sorolta -, hogy megszűnjenek a visszaélések, kutathatóak legyenek az iratok, ne sérüljenek a nemzetbiztonsági érdekek és megfeleljen az alkotmányos követelményeknek. Hozzátette: az értékítéletet ugyanakkor a választópolgárokra kell hagyni.
Kovács Zoltán (Fidesz) szerint a kormányoldal "kármentéssel" foglalkozik, ezért nyújtották be most a két javaslatot, amelyek szerinte nem felelnek meg az alkotmányos követelményeknek.
Herényi Károly (MDF) szerint ha elfogadják a két törvényt, azzal szétverik a nemzetbiztonsági szolgálatokat. "Fércmunka, amelynek az erkölcsi indíttatása is megkérdőjelezhető" - minősítette a javaslatokat. Kifogásolta azt is, hogy meghatározhatatlan az átvilágítandók száma a jelenlegi javaslat alapján. Az egyik nagy hibának nevezte, hogy az áldozatok és a rendszer kiszolgálói nincsenek megfelelően elkülönítve a javaslatokban. "Ne próbálják azt elhitetni, hogy mindenki szem volt a láncban" - mondta. Herényi a törvényjavaslatok visszavonására szólította fel a kormányoldalt.