Közpénzekből élő cégeket ellenőrizne az ÁSZ

Beszámolt az éves működéséről az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a parlamentben, amelyet minden frakció egyöntetűen dcsért. Az ÁSZ  szükségesnek tartja, hogy a számvevőszéki ellenőrzéseket kiterjeszhessék a végső felhasználóig, ennek hiányában ugyanis a közpénzek hasznosításának egyre nagyobb hányada kerülhet ki az ellenőrzés hatálya alól.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csak azt és addig a határig ellenőrizhet, amire törvényi felhatalmazása szól - mondta szerdán a parlamentben az Állami Számvevőszék 2001. évi tevékenységéről szóló beszámoló általános vitájának kezdetén Kovács Árpád, a szervezet elnöke. Az ÁSZ-elnök szükségesnek tartja, hogy a számvevőszéki ellenőrzések lehetőségét kiterjesszék a végső felhasználóig. Mint mondta, ennek hiányában a közpénzek, a közvagyon hasznosításának egyre nagyobb hányada kerülhet ki az ellenőrzés hatálya alól.

Kovács Árpád üdvözölte, hogy a közeljövőben az Országgyűlés törvényjavaslatot tárgyal azokról a felhatalmazásokról, amelyek az ÁSZ számára szükségesek az ellenőrzések eredményességéhez. Az ÁSZ elnöke elmondta, hogy a beszámoló készítésekor nem csak egy évre, hanem lényegében az előző országgyűlési ciklus egészére kiterjedően tekintették át a szervezet tapasztalatait. Ebben az időszakban a számvevőszék 161 jelentést készített, amelyben több mint ezer javaslatot tett az Országgyűlés számára.

Az elnök utalt arra, hogy 2002-től a számvevőszék új szervezeti struktúrában működik. Véleménye szerint ez a struktúra tette lehetővé, hogy az ÁSZ ebben az esztendőben alelnökök hiányában is fennakadás nélkül, kizárólag szakmai szempontok alapján működött. Kovács Árpád úgy fogalmazott: tapasztalataik szerint az átfogó, rendszerszemléletű változtatások csak a pénzügyi kormányzattal közösen, a szaktárcákkal folyamatosan egyeztetve, az ellenérdekeltségek enyhítésével, fokozatosan juthatnak érvényre. Jelenleg olyan törekvéseket észlelünk, amelyek javaslataink fokozottabb figyelembevételét ígérik - húzta alá.

A demokratikus intézményrendszer stabilitását érintő pénzügyi kérdésnek nevezte az ÁSZ-elnök a választási pénzeszközök forrásait, azok felhasználásának módját. Mint mondta, ebben a témakörben az ellenőrzések több, részben a szabályozatlanságból, a szabályozás koordinálatlanságából következő hiányosságot tártak fel. Hibaként jelölte meg, hogy a választási eljárásról szóló törvény nem határozza meg a választási költség és azon belül a dologi költség fogalmát, a költségvetési támogatás kifizetőhelyét. Utalt arra: a törvényben nincsen előírva, hogy milyen formában kell a választásra fordított összegeket és azok forrásait nyilvánosságra hozni, miképpen lehet elhatárolni a helyi és az országos választásokra fordított költségeket. Közölte, hogy a tavalyi időközi választásokat követő ellenőrzések nyomán harmadízben kellett a törvényalkotók figyelmét felhívni a választási törvény szükséges módosítására. Ennek hiányában a kampánypénzek eredetének és felhasználásának átláthatósága nem biztosítható, és csak formálisnak tekinthető az ÁSZ ellenőrzés - szögezte le.

Kovács Árpád elmondta, hogy a koncesszióba adott állami tevékenységek vizsgálatakor valamennyi koncessziós szerződést áttekintették. Mint mondta, a vizsgálat értékelése nem támasztja alá, hogy a jelenlegi feltételrendszer mellett a koncessziós jogintézmény eredményesen szolgálja az eredetileg kitűzött állami célokat.

A belföldi adósság-kezelés vizsgálati tapasztalatairól szólva elmondta, hogy a kedvezőbb portfoliószerkezet elérésére vonatkozó célok nagyobb részt teljesültek, az államadóság kezelésének feltételei javultak, de a belföldi államadóság nyilvántartási és elszámolási rendszerének zártsága továbbra sem volt biztosított. Megjegyezte, hogy a központi költségvetés összesített belföldi adósságállománya folyamatosan emelkedett. Kovács Árpád az államháztartási modernizáció további lépéseit elképzelhetetlennek tartja a közfeladatok hatékonyabb, és a biztonsági garanciák szempontjából is megfelelő állátása nélkül. A közbeszerzések rendszere és annak átláthatóvá tétele pedig mindennek az egyik igen fontos érdekérvényesítő eszköze - szögezte le. Kedvezőnek ítélte, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások aránya az EU tagországok szokásos szintjére csökkent. Az ÁSZ elnöke megállapította azt is, hogy a közbeszerzési törvény, az összes korrekcióra szoruló hibájával együtt, működik.

Elhangzott, hogy az Állami Számvevőszék stratégiájának alapelve változatlan: olyan ellenőrzésre van szükség, amely elősegíti a közpénzek és a közvagyon felhasználásának átláthatóságát és elszámolhatóságát. Az ÁSZ ellenőrzési módszereinek teljes körűvé tételét Kovács Árpád 2004-re prognosztizálta.

A frakciók egyöntetűen dicsérték az Állami Számvevőszék tevékenységét az ÁSZ beszámolójáról szóló javaslat szerdai általános vitájában. A kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt szóvá tették, hogy az Állami Számvevőszék minden évben számos javaslattal fordul az Országgyűléshez, azonban ezeknek csak mintegy feléből születik törvénymódosítás. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a számvevőszék javaslatai a közpénzek felhasználásának hatékonyabb ellenőrzését szolgálják, ezért azokat minél hamarabb jogszabályba kell iktatni. Egyetértés volt azzal kapcsolatban is, hogy biztosítani kell a megfelelő anyagi forrásokat az Állami Számvevőszék számára.