Az EU-ban is rejtegethetnék a védett tanúkat

A külföldi hatóságok előzetes magyar hozzájárulás nélkül is üldözhetnék Magyarország területére átlépve a súlyos bűncselekmények gyanúsítottjait - áll többek között a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvénytervezetben, amelynek elfogadása az EU-s integrációhoz szükséges.

Ez a törvényjavaslat azért fontos, hogy a tagállamok rendőri és igazságügyi szervei közötti együttműködést szorosabbá fűzze, mert a belső határok jelképessé válásával a bűnözés is egyre inkább határokon átnyúlóvá válik. Így a magyar és uniós rendőrök és nyomozók munkáját indokolt esetben nem akadályozná az országhatár és a jogi feltételek. A tervezetet az EU-s jogharmonizációs folyamat részeként fogadhatja el a parlament.

A törvénytervezet szabályozza a magyar bűnüldöző szervek a bűnmegelőzés és a bűnüldözés során külföldi hatósággal folytatott együttműködését. Eszerint a külföldi hatóság Magyarországon eljáró tagja testi kényszert, bilincset is használhat a jogszabályokban meghatározott esetekben.

A javaslat meghatározza a hazai és külföldi szervezetek együttműködésének formáit. Ennek alapján akár közös bűnfelderítő-csoport létrehozása is lehetővé válik, például több államra kiterjedő bűncselekmény esetén. Lehetne alkalmazni magyar fedett nyomozót más EU-tagállamban és magyar területen is működhetnének külföldi fedett nyomozók, ha a bűnüldözés eredményessége megkívánja ezt. Forrónyomos üldözés esetén a külföldi hatóságok előzetes hozzájárulás nélkül is üldözhetik magyar területen azt, akit súlyos bűncselekmény elkövetése vagy ennek kísérlete közben érték tetten, vagy a fogságból meglépett szökevényt. Természetesen a magyar nyomozók is kergethetik majd az országhatárt átlépve az üldözöttet, ha schengeni országba menekült a gyanúsított.

A magyar tanúvédelmi program kiterjedhet az EU-s országokba, ha elfogadják a javaslatot: a magyarországi védett tanút külföldre lehet költöztetni és őrizni, külföldi védett tanúkat pedig Magyarországon lehetne védeni. Ez növelheti a nemrég bevezetett Tanúvédelmi Program hatékonyságát, mert a védett tanút így könnyebben el lehetne bújtatni a rá veszélyes bűnözők elől.

A törvény legnagyobb része a kihirdetést követő negyedik hónaptól lenne hatályos, a határon átnyúló megfigyelésre vonatkozó egyes részek az ország EU-s csatlakozását követően, míg a forrónyomós üldözést szabályozó paragrafusok csak a Schengeni-egyezményhez való csatlakozás után lépne életbe.