Jászladány: nem cigányok a cigány képviselők

Jászladány cigány kisebbségi önkormányzatába négy nem roma származású jelölt is bejutott, köztük a település polgármesterének a felesége is. A romák a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat egyik tagjának a háza előtt tiltakoznak. Az ügy a botrányt kavart alapítványi iskola megnyitásához vezethet, amelyet kifejezetten a cigányok elkülőnítésének vádjával illettek, és ezért nem kapott engedélyt.

A választások előtt a nemzeti és etnikai hivatal vezetője kérte, hogy az emberek csak olyan kisebbségi jelöltekre szavazzanak, akikről tudják, hogy valóban az adott kisebbséghez tartoznak.A jászladányi cigány kisebbségi önkormányzatának egyik volt tagja az [origo]-nak elmondta: négy olyan személy jutott cigány kisebbségi mandátumhoz, akik nem cigányok. "A felháborodott romák folyamatosan érkeznek a ház elé, de még nem tudjuk, mit csináljunk" - mondta Kállai.

A kisebbségi politikus az [origo]-nak elmondta: a jelöltek szövetkeztek ellene, mert a nem romák még az egyik roma származású jelöltet is maguk mellé állították. Kállai szerint azért jött létre a szövetség, hogy kiközösítsék őt az önkormányzatból, mert így létrehozhatják az alapítványi iskolát. "Így nem lesz semmi akadálya a szegregációnak" - fogalmazott a kisebbségi politikus. Kállai elmondta, még ma óvást nyújt be a választások eredménye miatt.

A települési választásokat egy nemzetközi megfigyelőcsoport is végigkísérte, akik mindent törvényesnek találtak. A kisebbségi mandátumhoz jutottak közt van a település polgármesterének a felesége is - emlékeztetett Kállai.

Az Országos Választási Bizottság még nem tett közzé adatokat arról, hogy a választók hány százaléka szavazott kisebbségi jelöltekre is. A tegnap esti hajrában többen panaszolták, hogy nem automatikusan kapták meg a kisebbségi szavazólapot, hanem kérniük kellett. Egyesek arról számoltak be, hogy a helyi választóbizottságok tagjai nem világosították fel őket, hogy hogyan kell a kisebbségiekre szavazniuk, és arról sem, hogy a kisebbségi szavazólapot nem kötelesek kitölteni.

Az ország1308 településén összesen 1870 helyi kisebbségi önkormányzati választást tartottak, amelyek eredményeként 1273 településen 1762 kisebbségi önkormányzat alakulhat meg - olvasható az Országos Választási Iroda honlapján, amelyből az is kiderül, hogy a kitűzött voksolások közül 103 végül elmaradt.

Az 1762 kisebbségi önkormányzatból 965 esetben cigány, 315 helyen német, 106 helyütt szlovák önkormányzatot választottak, míg 98 horvát, 50 lengyel, 43 szerb, 40 román, valamint 31 ruszin képviselőtestület alakulhat; a bolgár, a görög és az örmény nemzetiség 30-30, az ukrán és a szlovén 12-12 kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.

A közvetlen választás mellett tizennyolc esetben a nemzetiségek képviselői oly nagy számban jutottak a helyi képviselő-testületbe, hogy belőlük kisebbségi önkormányzat alakulhat: 11 esetben német, négy helyen cigány, két helyütt szlovák, egy településen pedig szlovén jelöltek szereplése teszi ezt lehetővé Emellett 72 esetben a helyi képviselő-testület alakulhat át kisebbségi önkormányzattá; a németek 37, a horvátok 17, a szlovákok kilenc, a cigányok öt, a szlovének három, a románok egy helyen élhetnek ezzel a lehetőséggel.