Zala: a civilek kapták a főszerepet

A Zala megyei közgyűlésben ugyanannyi képviselője lesz az MSZP-nek és a Fidesz-MDF-MKDSZ koalíciónak. Így a közgyűlésbe jutott három civil szervezet képviselői kezébe került a döntés vitás helyzetekben. Zalaegerszegen megtartotta tisztségét a jobboldali szövetség polgármestere, a keszthelyiek viszont MSZP-s polgármesterre cserélték fideszes vezetőjüket.

A Zala megyei közgyűlésben egyaránt 16-16 képviselője lesz az MSZP-nek és a Fidesz-MDF-MKDSZ koalíciónak. Három helyet kapott az Összefogás Keszthelyért egyesület, szintén hármat a Zala-menti Polgármesterek és Polgárok Egyesülete, és kettőt a Kerka Völgye Polgármesterek egyesülete. Ez azt jelenti, hogy utóbbi három civil szervezettől függ, milyen döntések születnek a testületben. Kiesett a közgyűlésből az SZDSZ és az FKGP, illetve három civil szervezet. Az MSZP viszont megduplázta képviselői számát, és az FKGP öt mandátumát a Fidesz-MDF-MKDSZ szerezte meg.

A megye székhelyén, Zalaegerszegen, újraválasztották polgármesterré Gyimesi Endre Józsefet (53%), a Fidesz-MDF-MKDSZ jelöltjét. Gyimesi 1994 óta vezeti a várost, és április óta országgyűlési képviselő is. Zala másik megyei jogú városában, Nagykanizsán, a szocialista Litter Nándor (60%) győzött. A városnak az elmúlt négy évben is szocialista polgármestere volt, de Tüttő István nem indult újra. Keszthelyen nagyon szoros volt a verseny: Mohácsi József (44,85%), az MSZP-SZDSZ közös jelöltje mindössze 190 szavazattal verte meg Sáringer Tamás Jánost (42,39%), aki ugyan függetlenként indult, de élvezte a parlamenti ellenzék támogatását is. A harmadik jelölt a most távozni kényszerülő polgármester, Szabó Imre (12,83%) volt. Szabó szintén függetlenként indult, bár 1998-ban még a Fidesz-MDF-MKDSZ-MDNP jelölte. Ha a jobboldali szavazatok nem oszlottak meg a két jelölt között, a Mohácsi nem nyerhette volna meg a választást.