Greenpeace-tüntetés a verespataki aranybánya ellen

Hatalmas aranybánya megnyitása ellen tiltakoztak a Greenpeace aktivistái a romániai Verespatakon. A bányában a tiszai ciánmérgezést okozó káros anyagok többszörösét használnák, ezért működése komoly veszélyforrást jelentene. A bányát megnyitni készülő cég több ezer embert telepíttetne ki, és templomokat romboltatna le az aranybánya előkészítésekor.

A Greenpeace aktivistái tiltakoztak pénteken Romániában a verespataki aranybánya megnyitása ellen. "Elfogadhatatlan, hogy a Világbank múlt heti elutasító döntése után - mely magyarázatként a bánya létesítésének szociális és ökológiai kifogásolhatóságát hozta fel - a társaság tovább erőlteti a bánya megnyitását" - mondta Herwig Schuster, a Greenpeace kampányfelelőse. A létesítmény megnyitása ellen igen komoly szociális, környezetvédelmi és kulturális kifogások merültek fel - többek között három régi magyar templom léte forog veszélyben, melyeket a cég leromboltatna - mondta Schuster. Tegnap katolikus papok érkeztek Verespatakra a történelmileg is értékes templom elpusztítása miatt.

A kontinens legnagyobb külszíni fejtésű aranybányájában 1 gramm arany kifejtéséhez 500 gramm igen mérgező cianidot használnának. Ennek a cianidnak egy része - a jelenlegi falu helyére tervezett - nyílt ülepítőtóba kerülne, és így jelentene komoly veszélyforrást - és lehetőséget egy, a nagybányaihoz hasonló ciánkatasztrófához. Az ülepítő a nagybányai Aurul vállalat ülepítőtavánál tízszer nagyobb lenne. A halak esetében már a literenkénti 0,03 mg cianidtartalom is halálos dózis. 3 mg megöli az egész folyót, és semmiféle életnek nem enged teret. Az ülepítőben tervezett cianidtartalom mintegy 50 mg lenne literenként. Ebből a vízből egy pohárnyi elegendő lenne ahhoz, hogy megöljön egy gyermeket - az emberre számított halálos adag egy milligramm cianid testsúlykilónként - áll a Greepeace közleményében.

Néhány nappal ezelőtt a bányatársaság nyilvánosságra hozta a novemberben kezdődő társadalmi egyeztetési időszak időkereteit. A konzultációs periódussal kapcsolatban a Greenpeace-nek aggályai vannak, hogy a megbeszélések az érvényben lévő EU-s jogszabályoknak megfelelően zajlanak-e majd. A terv értelmében ugyanis mintegy kétezer embert akarnak kitelepíteni. A 300 helyi gazdát képviselő Alburnus Maior teljességgel ellenzi a kitelepítéseket, a külszíni fejtést, a ciánlúgozásos eljárást és a jelentős régészeti értékek és műemlékek elpusztítását. A civil szervezet már régóta küzd azért, hogy az aranybányászatról egy helyi népszavazás dönthessen, hiszen például az Európai Unióban nem jöhetne létre egy ekkora beruházás a lakosság beleegyezése nélkül. A kitelepítés csak közérdek esetén merülhetne fel, mint amilyen a közút- vagy vasútépítés, nem a privát haszonszerzés miatt - közölte a Greenpeace.