Azért fordultam a területi választási bizottsághoz, mert közvetlenül a választások előtt a faluban Jászladányi Szamizdat néven olyan irományt terjesztettek, amelynek gyűlöletkeltő tartalma alkalmas volt a voksolás végeredményének befolyásolására - mondta Kállai László, aki hozzáfűzte: a területi választási bizottságnak jelezte azt is, hogy a szamizdat terjesztésében a jászladányi polgármesteri hivatal is közreműködött.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei TVB a kifogást azért utasította el, mert a szamizdatot a negatív kampány csupán erkölcsileg elítélhető eszközének tartotta, a polgármesteri hivatal terjesztésben való részvételét pedig nem látta bizonyítottnak. Kállai László a bírósághoz beadott keresetében leírta, hogy a szamizdatot a jászladányi polgármesteri hivatalban kétségkívül terjesztették, erről tanújuk van a Magyar Rádió egyik riportere személyében.
A szamizdat és választói akarat törvénysértő befolyásolása közötti összefüggést bizonyítja, hogy a röplapon a kire szavazzunk kérdésre megnevezett jelölteket beválasztották a roma kisebbségi testületbe - véli a volt kisebbségi önkormányzati képviselő, aki érvei sorában közölte azt is: a választói akarat durva manipulálásával tulajdonítható, hogy a kisebbségi önkormányzatisággal ellentétes tartalommal jött létre a testület.
A Jászladányban a most lezajlott kisebbségi választások alapján a roma önkormányzat öt tagja közül négy nem roma, köztük van a polgármester felesége is. Az eset rámutat arra, hogy módosítani kell a kisebbségi törvény választásokra vonatkozó részeit - nyilatkozott több szakértő, köztük a kisebbségi ombudsman és az Országos Választási Bizottság elnöke is.