Magyarországot az előző kormány mulasztásai miatt már kizárták volna a NATO-ból, ha lenne ilyen lehetőség a szövetségben - olvasható Celeste A. Wallander biztonságpolitikai szakértőnek a Foreign Affairs című amerikai külpolitikai folyóirat november-decemberi számában megjelent írásában.
Idézi Keleti György volt honvédelmi minisztert, aki idén júniusban egy rádióműsorban elismerte, hogy a NATO tagság elérése érdekében Magyarország olyat is vállalt, amiről tudta, hogy tarthatatlan. "Ha egy ország még nem NATO-tag, durván szólva sok mindent mondhat, ami később aligha kérhető számon rajta."
"Magyarország a NATO legkiábrándítóbb tagja"
Wallander Lengyelországot jó példaként említi arra, hogy egy ország a tagság megszerzése után is rendületlen haladást mutathat fel. Más új tagok - írja - sajnos késlekednek kötelezettségvállalásaik teljesítésével. Az európai biztonságpolitika egy rangos képviselője nemrég megjegyezte, hogy "Magyarország elnyerte a NATO legkiábrándítóbb tagjának a címét, pedig voltak vetélytársai is". Az illető magyarázatul az "előző kormány antiszemitizmusát, a szomszédaival szembeni extraterritoriális követeléseit, valamint a balkáni stabilitás megteremtésében elmulasztott konstruktív szerepét" említette.
Juhász Ferenc, az új védelmi miniszter Lord Robertson NATO-főtitkárral tartott találkozója után egy helyi rádiónak nyilatkozva elismerte, hogy Magyarország az elmúlt négy évben olyan mértékben mulasztotta el vállalásainak teljesítését, hogy nem hivatalos formában közölték vele, Magyarországot már rég kizárták volna, ha arra lehetőség lenne.
Kritika az Orbán-kormánynak
Az írás szerint Orbán Viktor nacionalista kormányának választási veresége után úgy tűnik, hogy Magyarország ismét visszatért a helyes útra. A jelenlegi vagy leendő tagországokban a jövőbeli választásokon azonban olyan rezsimek kerülhetnek hatalomra, amelyek nem férnek össze a NATO elveivel.
Ha a magyarországi választások máshogy alakulnak, a NATO jelenlegi szabályai szerint a nyakán maradt volna egy olyan rezsim, amely egyéb fenyegetések mellett igényt tart arra, hogy a szomszédos országokban élő kisebbségek nevében szóljon, ami a nyílt megsértése azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket Magyarország vállalt 1999-ben a NATO-tagság fejében.
A szerző végkövetkeztetése szerint a NATO-nak a prágai csúcstalálkozón az észak-atlanti szerződés módosításával létre kell hoznia egy olyan mechanizmust, amely büntetné, felfüggesztené vagy kizárná a tagságra méltatlanná váló országokat, mert csak így biztosítható, hogy a NATO-tagság ösztönzője legyen a demokratikus reformoknak és a szövetség hatékony politikai és katonai intézmény maradjon.
A Honvédelmi Minisztérium kommunikációs igazgatója, Matyuc Péter a Népszabadságnak nem erősített meg, és nem is cáfolta, hogy elhangzott-e a nem hivatalos kijelentés. Hozzátette, hogy a tárca sosem titkolta az éles bírálatokat az előző kormány hangzatos, de felelőtlen ígéretei miatt. Simicskó István, a Fidesz biztonságpolitikai szakértője szerint a cikkíró kritikája és vádjai meglapozatlanok. Az előző kabinet végig elkötelezett volt az euroatlanti értékek iránt.