850 milliárd forintba kerülnének az olimpia szervezésének és a kizárólag az olimpián hasznosítható létesítmények költségei, a rendezéshez szükséges infrastruktúra megvalósításához pedig 3800 millárd forintra lenne szükség, így összesen 4600 milliárdot kellene fordítani egy sikeres olimpiára - áll a PriceWaterhouse által készített olimpiai megvalósíthatósági tanulmányban.
A költségvetésben 2012-ig 920 millárd forint többletforrást kell találni az olimpia miatt - ez a összeg nem tartalmazza az olimpia nélkül is megvalósuló infrastrukturális beruházásokat, valamint a várható bevételeket (400 milliárd), a magántőkét (450 milliárd) és az EU-támogatásokat (750 milliárd forint) is beleszámolták a PriceWaterhouse kutatói.
Csak alkalmatlan létesítményeink vannak
Jelenleg egyetlen sportlétesítmény sem alkalmas olimpiai versenyszám megrendezéséhez, így egy központi stadiont, négy futballstadiont, 11 fedett sportcsarnokot és 16 speciális sporlétesítményt kellene építeni a rendezéshez, ezeknek 80 százalékát Budapesten. A sportlétesítmények 540 ezer férőkapacitással rendelkeznének a tervek szerint, ebből 320 ezer ideiglenes lenne. Szükséges egy 16 ezres olimpiai falu és egy 17 ezres médiafalu. Az olimpia fő központi helyszínének három lehetőség jöhet szóba a munkaanyag szerint: Észak-Csepel, Káposztásmegyer vagy a Józsefvárosi pályaudvar környéke.
Az ország infrastruktúrája sem alkalmas egy olimpia lebonyolítására: ehhez szükséges lenne 2012-ig 300 km új autópálya, 400 km gyorsforgalmi út, 25 km metró, 61 km városi főút és 3 Duna-híd megépítésére, valamint 1350 km vasútvonal teljes rekonstrukciójára - vélik a munkaanyag készítői. Ezeknek nagyobb része szerepel a középtávú fejlesztési koncepcióban, de más ütemezésben kellene lebonyolítani, több fejlesztést előrébb kellene hozni.
Ezek a tervek a jelenlegi beruházáselőkészítő és döntéshozói gyakorlattal nem valósíthatóak meg, ezért a PriceWaterhouse szerint olimpiai törvényre lenne szükség, amelynek segítségével prioritást adnának ezeknek a fejlesztéseknek.
Feltételek
A cég szerint több feltételenek kellene megvalósulnia ahhoz, hogy képesek legyünk megrendezni a 2012-es olimpiát. Így például 2020-ig évente átlagosan 4 százalékos GDP-növekedés lenne szükséges, további feltétel, hogy az infrastrukturális fejlesztésekre a következő kilenc évben fordítandó 720 milliárd forintnyi többlet költségvetési forrás előtemtése vállalható terhet jelentsen a kormány gazdaságpolitikájában. A jogi, gazdaságpolitikai háttér megteremtése mellett az olimpia rendezése kérdésében nemzeti konszenzus megteremtése is feltétel a PriceWaterhouse szerint, valamint az, hogy a 3000 milliárd költségvetési forrás nagyobb részét (56 százalékát) budapesti fejlesztésekre való fordítása ne okozzon semmilyen feszültséget.
Kockázati elemek
Több kockázati tényezővel számol a munkaanyag: ha a gazdaság növekedés visszafogottabb a vártnál, akkor komoly megszorításokat kell alkalmazni a költségvetésben, amelyet egy alacsonyabb világgazdasági növekedés is okozhat. A kiadások növekedése veszélyeztetheti azt, hogy az ország megfeleljen a maastrichti kritériumoknak, így az euró bevezetése későbbre tolódhat (Athénban 75 százalékkal becsülték alá a rendezési költségeket). Kockázati tényező az is, hogy az olimpia kijelöl egyfajta kényszerpályát: a megkezdett beruházások nem állíthatók le, ha többe kerülnek a tervezettnél, máshonnan kell elvonni a szükséges erőforrásokat. Az uniós források is kockázati tényezők: ha kevesebb a vártnál, akkor veszélyeztetik a beruházások megvalósulását. Komoly veszteségek keletkezhetnek, ha valamelyik kockázati elem megvalósulna.
Előnyök
A rendezésnek nemcsak hátrányos következményekkel járó kockázatai vannak, hanem előnyei is: az olimpiával Budapest egyértelműen regionális központ lehet, nő az ország ismertsége, amelyből a turizmus profitálhat. A gyorsított infrastrukturális fejlesztés felgyorsítja az ország felzárkoztatását az EU-hoz, valamint 50-80 ezer fővel növelik a foglalkoztatást.
Korábban: