Nincs bizonyíték az adattörlésre

Nem talált bizonyítékot az adóhivatal arra, hogy az úgynevezett hosszú bájtok éjszakáján adatokat módosítottak vagy töröltek volna a hivatal számítógépes rendszerében. Ugyanakkor azt még vizsgálják, hogy egy elnöki tanácsadó 1999 májusától miért és hogyan kérdezte le 386 magánszemély, illetve gazdasági társaság adatait az APEH rendszeréből. A gyanú szerint ebben az esetben felmerülhet a jogosulatlan adatkezelés.

Király László György az APEH elnöke szerdán bejelentette: a hivatal által elrendelt vizsgálatok nem találtak arra utaló bizonyítékot, miszerint Simicska Lajos elnökségének idején, az úgynevezett "hosszú bájtok éjszakáján" egyes Fidesz-közelinek mondott cégek elektronikus adataiban jogosulatlan módosítást hajtottak volna végre. Az APEH belső vizsgálatának eredményeit egy külső auditáló cég, a Hunaudit Kft. is megerősítette.

Az elnök elmondta, hivatala négy vizsgálatot is indított az ügyben. Az elsőt még az APEH Dél-budapesti Igazgatóságának a vezetője kezdeményezte 2002. májusában. Az akkori elnök, Vida Ildikó által elrendelt vizsgálatot a hivatal Biztonsági Főosztálya végezte el. A vizsgálat során megállapították, hogy a feltételezett események a fennálló elvi lehetőség ellenére sem történtek meg, mivel megvalósításához több vezető beosztású, az informatikai rendszert jól ismerő személy együttműködésére lett volna szükség. Hiányzott a beavatkozás motivációja is, mivel a cégek adóállománya nem volt olyan nagyságrendű, ami ezt indokolta volna. Ezt a vizsgálatot az APEH újonnan kinevezett elnöke Király László György megbízásából a Hunaudit Kft. szakmailag auditálta, eredményét a Hunaudit-vizsgálat is megerősítette.

A harmadik vizsgálat arra az interjúrészletre vonatkozott, amelyet Kende Péter idézett A Viktor című könyvében. A különleges Ügyek Főosztályának vizsgálata azonban megállapította: az ügyről nyilatkozó személy a kérdéses időszakban nem állt az APEH alkalmazásában, és az általa említett szakmai kijelentések nem feleltethetők meg az APEH informatikai rendszerének működésével. Megállapították: a "hosszú bájtok éjszakája" az interjúalany által leírt helyen, időben és személyek részvételével nem történhetett meg.

A negyedik vizsgálatot a Hunaudit kezdeményezésére végezték el, és azt vizsgálták, hogy a kérdéses cégek esetében egyeztek-e a papíron benyújtott anyagok a számítógépes nyilvántartásban szereplő adatokkal. Itt sem állapítottak meg semmilyen eltérést és szabálytalanságot.

Kérdés válaszolva az APEH-elnök elmondta, hogy a vizsgálatokért 7,5 millió forintot fizettek a Hunaudit Kft-nek.

Jogosulatlan adatkezelések gyanúja

Az APEH-nél ugyanakkor folyamatban van még egy eljárás, amelyben egy volt elnöki tanácsadó tevékenységét vizsgálják. A tanácsadó 1999 májusától 386 esetben olyan lekérdezéseket végzett, amelyekre nem volt szakmai indoka, így felmerülhet a jogosulatlan adatkezelés gyanúja. Cégek mellett magánszemélyek, politikusok és újságírók adatait is lekérdezte. A hivatal felkereste az érintett tanácsadót, ám ő nem volt hajlandó együttműködni. Arról, hogy tesznek-e feljelentést a volt munkatárs ellen csak a vizsgálat lezárta után döntenek - közölte az elnök.

Az APEH mind a 386 érintett céget, magánszemélyt és egyéb gazdasági szervezetet felkereste levélben, hogy megtudakolja: nyilvánosságra hozhatják-e nevüket honlapjukon. A kiküldött levélre 267-en egyáltalán nem reagáltak, 51 esetben címzett ismeretlenként jött vissza, 56-an hozzájárultak, míg 12-en nem járultak hozzá adataik megjelentetéséhez. A hozzájárulók neveit napokon belül közzéteszi az APEH - ígérte Király László György.