Az ellenzék szerint túl sokat engedünk szuverenitásunkból

Bárándy Péter igazságügyi miniszter az alkotmánymódosításról szóló általános vitán expozéjában közölte: a kormány ragaszkodik ahhoz az elképzeléséhez, hogy a csatlakozási szerződés aláírására a népszavazás után kerüljön sor. A miniszter a pártok támogatását kérte a 2/3-os törvénymódosítás elfogadásához. Az ellenzék szerint viszont a szöveg túl sok gumijogszabályt tartalmaz, és a minimálisnál több hatáskört enged át az EU-nak.

Bárándy Péter igazságügyi miniszter expozéjában elmondta: 1994-ben az Országgyűlés egyhangúlag döntött arról, hogy a kormány nyújtsa be a csatlakozási kérelmet. Ezt követően az aktuális kormány mindig maga mögött tudhatta az Országgyűlés támogatását. A miniszter az egyik legfontosabb feladatnak a jogharmonizációt nevezte.

Bárándy a négypárti egyeztetést eredményesnek minősítette, mivel szerinte a vélemények közelítése volt a cél, ami sikerült is. Arra kérte a politikusokat, hogy a pártpolitikai érdekeket félretéve folytassák le az általános vitát a törvénymódosító javaslatról.

A miniszter közölte: a kormánynak bizonyos kérdésekben határozott álláspontja van. Ilyen például, hogy szerintük a csatlakozási szerződést csak a népszavazás által adott felhatalmazással lehet aláírni.

Ezután a módosító javaslatot részletesen ismertette Bárándy, kitérve a vitás pontokra. Elmondta, hogy az unióhoz való csatlakozás meghatározott alkotmányos hatáskörök gyakorlásának átengedését követeli meg a csatlakozó országoktól. Mint mondta, a szöveg csak az EU által kért, minimális engedményeket teszi meg. A kormány és az Országgyűlés viszonyával kapcsolatban - mely szintén egy vitás pont - közölte: a konkrét felelősséget a kormány viseli, ezért nem kívánnak nagyobb felhatalmazást adni az Országgyűlésnek. Ugyanakkor a kormány megadja a szükséges tájékoztatást a parlamentnek.

Az említett pontok a bizottságokban lefolytatott vitákban is megjelentek. Vastagh Pál (MSZP) az alkotmányügyi bizottság többségi véleményét ismertetve elmondta: a javaslat szerintük a minimálisan szükséges módosításokat tartalmazza csak. A kisebbségi véleményt ismertető Salamon László (Fidesz) ugyanakkor hiányolta a módosítás alapos előkészítését, és azt, hogy kevés volt az idő a négypárti egyeztetésre.

Salamon az ellenzéki kifogásokat ismertetve közölte: szerintük a szuveneritást csak az elengedhetetlenül szükséges mértékben lehet korlátozni, a jelenlegi szöveg azonban "gumijogszabályt" tartalmaz. Károsnak tartják azt is, hogy a közösségi jogot a nemzeti jog fölé emeli a módosítás, míg ezt a módszert csak Írország és Görögország követte az EU-tagok közül. Az ellenzék tisztázatlannak tartja a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletalkotási jogkörét is. Pontosítanák az Országgyűlés és a kormány viszonyát is, hogy az Országgyűlésnek konkrét ellenőrzési jogkört biztosítson az alkotmány.

Az integrációs és a költségvetési bizottságban hasonló vélemények alakultak ki. Szent-Iványi István (SZDSZ), az integrációs bizottság többségi előadója szerint a kormány és az Országgyűlés szerepéről szóló rész összhangban áll az amszterdami szerződéssel.