Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman a bizottság előtt szóban egészítette ki korábban a paksi romák ügyében elkészített jelentését. Az ombudsman elmondta, hogy megkereste az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ), és véleményüket kérte a bedőtanyai házakról, mivel szerinte - mint azt jelentésében megállapította - az épületek túl közel vannak a Paksi Atomerőműhöz. Az ombudsman arról érdeklődött, hogy az atomerőmű biztonsági övezetébe tartoznak-e a házak. Az ÁNTSZ válaszolt, a túlságosan bürokratikus nyelven írt választ azonban az ombudsman - mint elmondta - még nem tudta értelmezni.
Ugyanazt a kérdést feltette az Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságát is, ők azt közölték, hogy a bedőtanyai házak nem tartoznak a biztonsági övezetbe.
Az ombudsman beszámolt arról is, hogy a sajtóból úgy értesült: az új paksi polgármester egyetért jelentésével, de hivatalosan még nem reagált megállapításaira, ahogy a jegyző sem. Kaltenbach Jenő pozitív fejleményekről is beszámolt: a romáknak sikerült egy mikrobuszt biztosítani, hogy legyen mivel bejárniuk a gyerekeknek iskolába, illetve a felnőtteknek munkahelyeikre.
Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal romaügyi államtitkára szintén a paksi romákról beszélt. Elmondta, a települési önkormányzat december 31-ig határozatot hoz arról, hogy a jelenleg ideiglenes elhelyezés alatt álló romáknak végleges lakhelyet biztosítsanak. Mint mondta, akik építkezni szeretnének, azoknak megkezdik az ehhez szükséges telekrendezést, illetve a városban lévő önkormányzati ingatlanokból biztosítanak lakóhelyet azoknak, akik ezt választanák.
Medgyessyt jelölhetik a kisebbségi választójogi törvénymódosítás felelősének
Elítélte a kisebbségi képviselőválasztások során tapasztalt visszásságokat mind Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, mind Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal romaügyekért felelős államtitkára. A választásokon több helyen olyan jelöltek kerültek be a testületekbe kisebbségi képviselőnek, akik valójában nem is tartoznak az adott kisebbséghez.
A szerdai ülésen a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal főosztályvezetője beszámolt arról, hol alakult ki visszás helyzet amiatt, hogy nem az adott kisebbséghez tartozó személy jelöltette magát kisebbségi képviselőnek. E szerint többek között a budapesti XVI. kerületi és a miskolci szlovén, a Szalonna településen megalakult horvát és lengyel kisebbségi önkormányzat annak ellenére alakult meg, hogy az érintett településeken nem is élnek ezekhez a nemzetiségekhez tartozó állampolgárok, de ide tartozik Baja is, ahol az ott nem létező szlovén kisebbség nevében indult tíz jelölt, illetve Jászladány, ahol a roma kisebbségi önkormányzatba kerültek be nem roma jelöltek. A főosztályvezető elmondta azt is, hogy az országos kisebbségi önkormányzatok többségénél nem lesz akadálya a megalakulásnak, de az örmény, a ruszin országos, illetve a román és a szlovén budapesti önkormányzat ügye problémás lesz.
A bizottsági ülésen felszólalók egyetértettek abban, hogy szükséges a választójogi és az önkormányzati törvény módosítása, hogy ne forduljanak elő hasonló esetek. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman szerint a kisebbségi választójogi törvény teljes, átfogó reformjára van szükség. Teleki László, romaügyi államtitkár közölte, etikátlannak és nem európainak tartja azokat, akik olyan kisebbség színeiben indultak a választásokon, amelyhez etnikailag nem is tartoznak. A bizottság egyik fideszes tagja - Láyer József - indítványozta: készítsenek, majd terjesszenek az Országgyűlés elé határozati javaslatot, amiben konkrét határidőt, és felelőst neveznek meg arra, hogy a szükséges törvénymódosításokat a kormány benyújtsa a parlament elé. Láyer szerint 2003. december 31-ig be kellene nyújtania a kormánynak ezeket a módosításokat, és az ezért felelős politikus Medgyessy Péter miniszterelnök lehetne.