Nincs döntés az üvegzseb-programról

A keddi kormányülésen nem született döntés az úgynevezett üvegzseb-programról, mert az előterjesztés két új ponttal egészül ki. A tervezetbe bekerül a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hatáskörének bővítése, és az állami vezetők végkielégítésének az eddiginél szigorúbb szabályozása.

A keddi kormányülésen tárgyaltak az üvegzseb-programról, vagyis a közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánosságáról, átláthatóbbá tételéről és ellenőrzésének bővítéséről szóló előterjesztésről, de egyelőre döntés nem született. A tervezet 20 törvény módosítását tartalmazza. Három kétharmados törvényt is érint a javaslat: az Állami Számvevőszékről, az önkormányzatokról, illetve az adatvédelemről szóló törvényeket. A keddi kormányülésen kiderült: a tervezetbe bekerül a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hatáskörének bővítése, és az állami vezetők végkielégítésének az eddiginél szigorúbb szabályozása is.

A közbeszerzési törvény hatálya alá kerülnek azok a gazdálkodó szervezetek is, amelyek alapítója az állam, vagy valamelyik önkormányzat, és valamilyen állami vagy önkormányzati feladatot látnak el. Ezek a szervezetek ugyanis rendszeres költségvetési támogatást kapnak - hangzott el a keddi kormányülés után.

A tervezet az üzleti titok fogalmát úgy változtatja meg, hogy arra hivatkozva a jövőben már ne lehessen meggátolni a közpénzek magánszférában történő felhasználásának ellenőrzését, akár egy a költségvetési szervvel szerződő magáncég alvállalkozójánál sem. Az üzleti titok alapszabályozása a polgári törvénykönyvben történik, ahhoz kapcsolódóan pedig módosítani kell például a versenytörvényt, a hitelintézeti, a koncepciós, a közbeszerzési törvényt és a munka törvénykönyvét.

Az új definíció továbbra is tekintettel van az üzleti magántitok megóvásának követelményére, például ezután is védelemben részesülnek a technikai eljárásokkal, műszaki megoldásokkal, know-how-val kapcsolatos adatok. Ugyanakkor a tervezet a módosítás általános alapelveként mondja ki, hogy a költségvetési pénzek felhasználásával, közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja. E körben ellenőrizhet is majd az ÁSZ. A tervezet tartalmazza azt is, hogy az ÁSZ ellenőrzése és kiterjesztése csak a törvény hatályba lépése után kötött szerződésekre vonatkozik.

Az államháztartás átláthatósága körében a javaslat a költségvetési szervek által alapított gazdasági társaságok létrejöttét előzetes kormányengedélyhez köti, e gazdasági társaságokban pedig a költségvetési szervnek meghatározó, 50 százalékot meghaladó tulajdoni részesedést kell szereznie. A tervezet szigorítást tartalmaz a tekintetben is, hogy a központi költségvetési, illetve társadalombiztosítási szervek által működtetett gazdálkodó szervezet újabb céget nem hozhat létre, abban részesedést sem szerezhet.

A törvénytervezet szerint az állami, önkormányzati költségvetési támogatásokra, a közpénzt érintő szerződésekre vonatkozó főbb adatokat közzé kell tenni. Közalapítványnál, közpénzből létrehozott közhasznú társaságnál az egymillió forint feletti juttatás esetén kötelező pályázatot kiírni.Az új szabályozás kiterjeszti a vagyonnyilatkozat nyilvánosságát az ÁPV Rt. és az MFB vezetőire is.