Konzervatív bíboros-jelöltek esélyesek

Várhatóan karácsonyig II. János Pál pápa eldönti, hogy ki legyen Magyarország legnagyobb méltóságú katolikus papja. Paskai László bíboros nyugdíjba vonulása után a várakozások szerint egy konzervatív főpap kerülhet az esztergom-budapesti érsekség élére.

Lassan egy éve tart az esélylatolgatás, hogy ki lesz Paskai László bíboros, esztergomi-budapesti érsek utódja. Ez a legmagasabb tisztség a magyar katolikus egyház hierarchiájában. Paskai fél évvel ezelőtt ünnepelte 75. születésnapját, és az egyházi jog értelmében minden püspöknek ekkor vissza kell vonulnia. Paskai is elküldte lemondását a Vatikánba, utódját a pápa nevezi ki. A kinevezés már fél éve esedékes, de II. János Pál még nem döntött. A magyar egyházfők azt várták, hogy legkésőbb október elején, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén kiderül, ki lesz az utód. Mivel a pápa vízkeresztkor (január 6.) szokta felszentelni az új püspököket, most abban bíznak, hogy karácsonyig dönt a pápa, és akkor januárban már felszentelheti a magyar klérus új vezetőjét. Az új bíboros valószínűleg részt vehet a következő pápa-választáson, és ez különösen fontossá teszi a döntést, mely láthatóan nehezen születik meg. Egyházi forrásokból úgy értesültünk, hogy Paskai bíboros a nyáron feltűnően sokat utazott Rómába, volt olyan hét, hogy kétszer is felkereste a Vatikánt. Feltehetően utódlásáról tárgyalt a Szentszék képviselőivel.

Az esztergomi bazilikában hamarosan új bíboros celebrálhat

"A döntés elhúzódásának sajátos okai vannak. A lehetséges esélyesek különböző helyzete kapcsán fokozott a várakozás" - mondta talányosan a döntés lassúságáról és nehézségeiről Patsch Ferenc jezsuita főnök atya, a Vatikáni Rádió magyar adásának felelős szerkesztője az [origo]-nak. Valószínű, hogy mindenképpen egy konzervatív, a tradicionális értékek mellett kiálló főpap mellett dönt a pápa, hiszen az elmúlt évtizedben ezt az irányzatot karolta fel. Kérdés azonban, hogy kit fog választani a versengő püspökök közül. Egy név nélkül nyilatkozó katolikus pap az [origo]-nak azt mondta, hogy az utóbbi időben Magyarországon kinevezett püspökök mind egy baráti körből, a konzervatív irányzat tagjai közül valók. "A nyitottabbak nem tudnak érvényesülni, a Szentatya bizalmát inkább a teológiai szempontból fundamentalista papok élvezik." Ezt alátámasztja az utóbbi évek egyik legfontosabb személyi döntése is: a világ legnagyobb és legbefolyásosabb érseksége a milánói, melynek élén a katolikus reformmozgalom vezéralakja, a II. vatikáni zsinat szellemében további nyitás mellett érvelő Carlo Maria Martini bíboros állt. Idei nyugdíjba vonulásakor helyére II. János Pál pápa a szintén elismert, de éppen a konzervatív irányzat vezéregyéniségének tartott Dionigi Tettamanzit nevezte ki. Az eddig nyilvánosan esélyesnek nevezett négy magyarországi főpap mind az egyház konzervatív irányvonalához tartozik.

A konzervatívok és az újítók szervezetileg nem elkülönülő irányzatai az egyháznak, de néhány kérdésben jól megragadhatóak a fő ellentétek az irányzatok között. A konzervatívok a hagyományok fenntartását és a Biblia szó szerinti értelmezését tartják követendőnek. A reformerek szélesítenék a nők egyházon belüli jogait, engedékenyebbek lennének a homoszexuálisokkal szemben és bizonyos szexuális tabukat (például a fogamzásgátlást is) rugalmasabban kezelnék. A legmerészebbek kritizálják a cölibátus intézményét is. A reformerek szorosabb együttműködést szoktak szorgalmazni a többi egyházzal, vallási csoporttal is.

Az új magyar bíboros kinevezéséről szóló döntés előkészítése hosszú hónapokkal ezelőtt elkezdődött. A folyamat kulcsszereplője Karl-Josef Rauber nuncius, a pápa magyarországi képviselője. Patsch Ferenc szerint "a nuncius szava sokat számít". Rauber vezette a magyar egyházi vezetők véleményének összesítését. Hosszú kérdőívet kellett kitölteniük a főpapoknak, melyben különböző szempontok szerint jellemezniük kellett a jelölteket. A főpapok bizalmán kívül fontos, hogy az új bíborosnak jó kommunikációs képességei legyenek, beszéljen idegen nyelveket és jó szervező legyen. A kérdőívek értékelése után Rauber összefoglalót készített, és javaslatot vagy javaslatokat tett a pápának az új bíboros személyét illetően. A végső döntést a pápa mondja ki, aki Patsch Ferenc szerint sokszor valóban személyesen is részt vesz a döntésben, és az sem lenne meglepő, ha az utolsó percben megváltoztatná az előterjesztésben szereplő személyt. A Rómában élő jezsuita szerint a vatikáni érdekkörök erőviszonyain is sok múlik.

Paskai László

A Népszava egy héttel ezelőtt szinte biztosra ígérte, hogy Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia elnöke kapja a bíborosi címet. Egy [origo]-nak nyilatkozó pap szerint azonban akiről a legtöbbet írnak, az a legesélytelenebb. "Ha valakiről azt akarják, hogy ne kapja meg a posztot, akkor elterjesztik róla, hogy ő a legfőbb esélyes. Ez nem először fordulna elő a magyar egyházi kinevezések körül." Patsch Ferenc szerint sincsen alapja az esélylatolgató cikkeknek, szerinte akár meglepetés is várható a kinevezéskor. Seregély helyzete különleges: a Konferencia elnökeként valós hatalma túlmutat Paskaién. "Paskai sok szempontból csak díszpinty, a kormánnyal kötött megállapodásokat is Seregély írja alá." - mondta egy, az egyházi ügyeket közelről ismerő személy az [origo]-nak. A Konferencia elnöke és az ország főpapja általában a világon mindenütt ugyanaz a személy. Magyarországon azonban ez nem így van. A püspökök 1989-ben Seregély Istvánt választották a Konferencia elnökévé, többek szerint azért, mert elégedetlenek voltak Paskaival. Paskai 1988-89 között egyszerre volt a konferencia elnöke és bíboros, azonban a tisztséget szétválasztották. Ennek egyébként volt már hagyománya Magyarországon, mert az '50-es években a kormány megtiltotta, hogy ugyanaz a személy legyen az elnök és a bíboros.

Seregély bíborossá választása megoldaná a kettős vezetésből adódó problémát, és egységesítené az egyház vezetését. Paskai Konferencia elnökből lett bíboros, és ez a hagyomány folytatódna, ha Seregélyt nevezné ki a pápa. Azonban sok érv szól Seregély ellen is. Az egyik legfontosabb, hogy 71 éves, vagyis négy év múlva le kellene mondania. Többek szerint konzervativizmusa is túlzott, néhány pap egyenesen "csőlátású"-nak tartja. Többen elégedetlenek szervezési képességeivel is, mert szerintük saját egyházmegyéjében is túl sok elhúzódó probléma terheli az egyházat. Seregéllyel a püspökök azonban elégedettek lehetnek, mert már többször újraválasztották a Konferencia élére. Ő indította be Magyarország első katolikus rádióját, a Magyar Katolikus Rádió - Eger adását.

Az esélyes jelöltek között tartják számon Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi megyéspüspököt. Bosák szintén erősen kötődik az egyházi körökben ultrakonzervatívnak tartott egri egyházmegyéhez: húsz évig tanított az egri hittudományi főiskolán, ahol tanár, spirituális igazgató, majd rektor is volt. Bosák esélyeit növeli, hogy szintén bírja a püspökök többségének bizalmát, 2000-ben őt választották Seregély helyettesének, ő a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia alelnöke. Bosáknak szoros kapcsolata van az alsóbb papsággal, egyházmegyéjében sok volt tanítványa működik. Jó szervezőnek tartják, egyházmegyéjében a paphiány miatt átszervezte a közösségek rendszerét. Úgy tartják, elsősorban pasztorizációs kérdésekkel foglalkozna, vagyis diplomáciai-politikai munka helyett a papi teendők koordinálását tekinti fő feladatának. Bosák előnye, hogy még csak 63 éves és egyszerre van tapasztalata a szervezésben és a tudományos életben. Ugyanakkor nem tartják politikus alkatnak, és ez nem kedvez jelölésének.

A négy szóba került jelölt közül a másik kettő komoly nemzetközi elismerésnek örvendő főpap, azonban egyikük sem végzett tényleges papi szolgálatot huzamosabb ideig. Felszentelésük óta gyorsan ívelő karrierjük korán vezető posztokra emelte őket. Mellettük szól nemzetközi elismertségük, de hátrányuk lehet, hogy régóta nincs közvetlen kapcsolatuk a mindennapi papi munkával, hiszen egyházi intézményeket és nem közösségeket vezetnek.

Az egyikük Erdő Péter székesfehérvári segédpüspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora. Erdő az egyik legnagyobb szaktekintély kánonjogi kérdésekben, tudományos munkásságát világszerte elismerik. Sokan azonban tartanak tőle, és úgy vélik túlzottan karrierista. Erdő Péter az egyház azon konzervatív irányzatához tartozik, mint Milánó új érseke. Mindkettőjük nevét összefüggésbe szokták hozni az Opus Dei nevű közösséggel. Erdő Péter egy [origo]-hoz eljuttatott üzenetében kijelentette, hogy nem tagja sem az Opus Dei-nek, sem a hozzá kapcsolódó Szent Kereszt Papi Társulásnak. Ugyanakkor többen úgy vélik az egyházon belül is, hogy túlságosan közel került e szervezetekhez. Ez persze kiválasztásában előnyt is jelenthet, hiszen a pápa is szimpatizál az újkonzervatív irányzattal, azonban a magyar klérusban sokan idegenkednek a VI. Pál pápa idején még épp, hogy csak megtűrt társaságtól. Az Opus Dei egy elsősorban világi hívők számára született konzervatív közösség, melyet titkos szabályzata és elitizmusa miatt sokszor támadtak az elmúlt évtizedekben. A rend teljes jogú tagjai csak felsőfokú végzettségű személyek lehetnek, és állítólag a politikai és gazdasági élet több meghatározó személyiségeinek (elsősorban Spanyolországban és Dél-Amerikában) titkos szövetsége mozgatja a rendet. Az utóbbi években a pápa látványosan felkarolta a világiak számára is elmélyült vallásos hétköznapokat hirdető szervezetet, az alapítót idén októberben szentté avatta. (A közeljövőben az [origo] részletesen foglalkozik az Opus Dei-vel.)

A másik nemzetközileg elismert magyar egyházi tekintély, aki szóba szokott kerülni az esélylatolgatásokkor, Ternyák Csaba érsek, a vatikáni Papi Kongregáció titkára. Ternyák 1997-ben kapta magas méltóságát, azóta Rómában dolgozik, ő jelenleg a legmagasabb rangot betöltő magyar származású egyházi személy. Ez azt is jelenti, hogy nem is biztos, hogy szeretné az esztergom-budapesti érsekséget, hiszen karrierje szempontjából hazaköltözése a Vatikánból visszalépés lenne. Ternyák korábban a római Pápai Magyar Intézet rektora volt, és egy ideig betöltötte a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia titkári tisztségét is. Ternyák mellett szól jó diplomáciai érzéke, vatikáni és nemzetközi ismertsége. Több nyelven beszél, fiatal, és gyors karrierje mögött a mostani magyar egyházi vezetés áll: információink szerint mind Paskai bíboros mind Seregély érsek teljes támogatását élvezi. Ellene szól viszont, hogy évek óta nem él Magyarországon, és alig végzett lelkipásztori tevékenységet.

Elvileg a tizenkilenc magyar egyházmegye püspökei és segédpüspökei mind kinevezhetőek bíborosnak, de a bemutatott jelölteken kívül kicsi az esélye, hogy más kapja a címet. A pápát nem köti határidő, csak tőle függ, hogy mikor nevezi meg az új magyar bíborost.

Magyari Péter