Molnár Mariann, az alapítvány egzotikus állatokat védő csoportjának koordinátora elmondta: 121 kereskedésben végzett informális felmérésükből kiderül, hogy az állatok szállításának és tartásának körülményei, élelmezésük, elhelyezésük nem felel meg az 1997-es állatvédelmi törvény előírásainak, valamint a jogszabály sem rendelkezik egyértelműen ezekről.
A kereskedésekbe egyre több egzotikus, vadon befogott állat kerül, amelyek természetes élőhelyüktől elszakítva nem képesek alkalmazkodni új környezetükhöz. Sokszor sem a kereskedők, sem a tulajdonosok nem tudják számukra biztosítani a megfelelő ellátást, így nagy részük elpusztul. A megmaradt példányok pedig veszélyt jelenthetnek gondozóikra is - mondta Molnár Mariann.
A szervezet kampányának célja, hogy az állatforgalmazás feltételeit, az engedélyeztetést, az ellenőrzési és szankcionálási módok meghatározását, valamint a nyilvántartások kötelezővé tételét rendeletben szabályozzák.
Illés Zoltán, az Országgyűlés Környezetvédelmi bizottságának fideszes alelnöke elmondta: a napirenden lévő állatvédelmi törvény módosításával kapcsolatban önálló képviselői indítványt terjeszt be. Javaslata szerint a törvényben külön fejezet foglalkozna a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmével. Elképzelése szerint a kisállat-kereskedelemmel foglalkozó egységek indításához a helyi önkormányzat jegyzőjének engedélye lenne szükséges. A tulajdonosnak pontos nyilvántartást kellene vezetnie az árusított állatok fajáról, számáról, tartásuk körülményeiről, amely nemcsak a hivatalos szerveknek, hanem az állatvédelemben tevékenykedő civil mozgalmaknak is a rendelkezésére állna.
Illés szerint rendeletben kellene meghatározni, hogy milyen szakmai tudás szükséges kisállat-kereskedés létesítéséhez, irányításához és ahhoz, hogy valaki alkalmazottként dolgozzon egy ilyen intézményben. A rendelet tiltaná a forgalomban levő állatok kísérleti célokra való felhasználását is.