Kovács: az EU-nak még vannak tartalékai

Kovács László külügyminiszter szerdán az integrációs bizottság előtt beszámolt az uniós csatlakozási tárgyalások állásáról. Szerinte több kérdésben is sikerült elérni, amit Magyarország akart. A miniszter szerint az EU még nem merítette ki teljesen a Berlinben meghatározott bővítési kereteket.

"Az EU-csatlakozási tárgyalásokon az elmúlt hetekben néhány kérdésben mindent elértünk, amit akartunk" - közölte Kovács László külügyminiszter, azután, hogy zárt ülésen beszámolt az Országgyűlés integrációs bizottsága előtt Magyarország uniós csatlakozásának jelenlegi állásáról.

A miniszter elmondta, hogy a bizottságban egyértelmű támogatást kapott mind a négy parlamenti párttól. Hozzátette: bízik abban, hogy a négypárti konszenzus segítségével sikerül további elmozdulást elérni a közvetlen magyar érdekeket érintő kérdésekben is.

Az eredményekről szólva Kovács László kifejtette: eldöntött kérdés, hogy Magyarország ugyanannyi európai parlamenti képviselői helyet kap, mint a vele azonos lakosú tagállamok. Sikerült megállapodni arról is, hogy Magyarország további három évvel meghosszabbíthatja a külföldiek termőföld-vásárlásának tilalmát, amennyiben a csatlakozás után hét év múlva a magyar földárak nem érik el az uniós árakat. Az unió elfogadta az adózási könnyítéseket is, amelyeket Magyarország kért.

A külügyminiszter szerint sok kisebb kérdésben tovább javult Magyarország helyzete, ugyanakkor egyelőre nincs elmozdulás a költségvetési pozíciók alakulását illetően és a mezőgazdasági közvetlen támogatások kérdésében. A közvetlen kifizetéseket illetően a mezőgazdasági termelőknek nyújtandó nemzeti kiegészítő támogatás kérdésében jutottak a legmesszebbre, aminek mértékét az unió most tovább növelte - állította Kovács. A külügyminiszter számokat ugyanakkor nem kívánt nyilvánosságra hozni.

"Úgy érezzük, hogy az Európai Unió nagyobb megértést mutat a befektetői adókedvezmény kérdésében a magyar álláspont iránt, vagyis azzal kapcsolatban, hogy az eddig adott kedvezményeket nem lehet visszamenőleges hatállyal megvonni, és az EU-konform számítási módszerre nem lehet január 1-je előtt áttérni" - mondta kérdésre válaszolva Kovács László. Hozzátette azonban, hogy ezt a magyar álláspontot még nem fogadták el az unióban.

A külügyminiszter közölte, hogy az unió megértést mutat aziránt, hogy amennyiben a csatlakozás dátuma 2004. május 1-je lesz, akkor Magyarországnak csak nyolc hónapi befizetési kötelezettségnek kell eleget tennie, viszont az egész évi támogatásokat megkapja. Hozzátette: most azért küzd a magyar fél, hogy az ország mérlege 2005-ben és 2006-ben se legyen rosszabb, mint a csatlakozás évében.

Kérdésre válaszolva Kovács László elmondta, Magyarország álláspontja szerint még nem merítették ki teljesen a Berlinben meghatározott bővítési kereteket. Megjegyezte, hogy egyes uniós vélemények szerint a keretek kimerültek, de néha elárulják, hogy nem akarnak "elmenni" a berlini keretekig. "Nyilván mindkét tárgyalófél próbál tartalékokat képezni, hogy az utolsó pillanatban tudjon még engedményeket tenni" - tette hozzá.

Szent-Iványi István, a bizottság SZDSZ-es elnöke örvendetesnek nevezte, hogy az ellenzék is támogatásáról biztosította a magyar kormány EU-tárgyalási álláspontját.