Csak jövőre döntenek az egyházak pénzéről

Jövő év június végéig kell elkészülnie az egyházak finanszírozási rendjéről szóló megállapodásnak az egyházak és a kormány között. Erről hétfőn állapodott meg Mádl Ferenc köztársasági elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök a történelmi egyházak vezetőivel.

Egy munkacsoport felállításáról döntöttek a történelmi egyházak vezetői a miniszterelnökkel és a köztársasági elnökkel folytatott hétfői megbeszélésen. A munkacsoportnak ki kell dolgoznia egy tervet, hogy milyen rendszer szerint ossza el az állam az egyházaknak szánt támogatást. A munkacsoportba az úgynevezett kisegyházak is delegálhatnak képviselőt. Az elmúlt hetekben komoly vita folyt elsősorban a katolikus egyház és a kormány között a támogatási rendszerről.

A Medgyessy-kormány a közelmúltban bejelentette, hogy tervei szerint az adófizetők egyházaknak szánt egy százalékos felajánlásai arányában osztja el 2003-ban az egyházaknak szánt támogatást. Az Orbán-kormány korábban megállapodást kötött a Vatikánnal, hogy a népszámlálási adatok szerint osztják el a pénzt. Az egy százalékos felajánlásokhoz kötött rendszer inkább a kisegyházaknak kedvez. Viszont a két legnagyobb magyarországi egyház, a római katolikus és a református egyházak százmilliókat vesztenének az új rendszerrel. Ráadásul a katolikusok szerződésszegéssel vádolják a kormányt, mert szerintük az Orbán-kormány idején a Vatikánnal kötött megállapodást nem mondhatják fel egyoldalúan.

A kormány azt ajánlotta, hogy 2003-ban az egy százalékos felajánlások alapján osszák el a támogatásokat, de a hátrányos helyzetbe kerülő katolikusok és reformátusok kompenzációként kapják meg a különbözetet, így ugyanakkora összeghez juthatnak, mintha a népszámlálási adatok alapján osztanák el a pénzt.

Hosszú távon azonban az egyházak kiszámítható, és nem évenkénti alkudozásoktól függő támogatási rendszert szeretnének. A hétfői megbeszélésén így megállapodtak, hogy az egyházak létrehoznak egy munkacsoportot, melyben a katolikus, a református, az evangélikus és az izraelita felekezeteken kívül az úgynevezett kisegyházak is delegálhatnak képviselőt. A munkacsoportnak 2003. június 30-ig kell kidolgoznia javaslatát az egyházfinanszírozási renddel kapcsolatban. Míg a reformátusok és a katolikusok a népszámlálás alapú elosztáshoz ragaszkodnak, az evangélikusok és a zsidók az adófelajánlásokon alapuló változatot támogatják. A kisegyházak pedig a múlt héten adtak át a kormány egyházakkal foglalkozó államtitkárának 70 000 aláírást, melyek szintén az adófelajánlás alapú elosztás törvénybe iktatását követelik.

Mádl Ferenc köztársasági elnök a megbeszélésen azt javasolta, hogy a törvény tartsa fenn az egyházaknak a döntés lehetőségét, hogy a népszámlálási adatok vagy az adófelajánlások alapján kérik-e a támogatást.

A megbeszélés után Seregély István, a kormányt legélesebben kritizáló katolikus püspöki konferencia elnöke nem kívánt nyilatkozni. Bölcskei Gusztáv, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint előrelépést jelent a munkacsoport felállítása, mert az egyházfinanszírozás rendje a rendszerváltás óta megoldatlan probléma. Az elmúlt hetek vitáival kapcsolatban kijelentette: "volt bizonyos fajta kommunikációs zavar és akadozás" a kormány és az egyházak között.