Az EU-tagjelöltek újsághirdetésben kampányolnak

A visegrádi négyek a Financial Times mai számában azzal a felhívással fordultak az EU-tagállamokhoz, hogy közöljék, mekkora pénzügyi keret áll rendelkezésre a bővítésre. Az országok azzal indokolják kérésüket, hogy még mindig az 1999-es berlini megállapodást tekintik irányadónak, pedig azóta sok területen változott a helyzet.

A visegrádi négyek kormányfői a Financial Times keddi számában azzal a felhívással fordultak az EU-tagállamokhoz, hogy közöljék, mekkora pénzügyi keret áll rendelkezésre a bővítésre. A londoni üzleti napilap kontinentális kiadásában a kommentároknak és elemzéseknek fenntartott oldalon közölt írás szerint a tizenötök az 1999-es berlini csúcson született megállapodást tekintik a bővítésfinanszírozás "pénzügyi bibliájának". Ezt a tagjelöltek is elfogadták, annak ellenére, hogy a program szerint a mezőgazdasági és a vidékfejlesztési támogatásokat csak fokozatosan fogják kiterjeszteni az újonnan csatlakozó országokra.

"Berlin óta azonban változott a helyzet. Most már tíz ország készül arra, hogy 2004-ben az EU tagjává váljon, míg a berlini megállapodás csak hat ország 2002-es csatlakozásával számolt. Következésképpen máris történtek megtakarítások, és vannak még felhasználható források a 2002-2004-es időszakra előirányzott berlini kereteken belül is" - írják a kormányfők.

A csatlakozási tárgyalások lezárása szempontjából döntő jelentőségű koppenhágai EU-csúcs elé időzített állásfoglalásukban aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy ha a csatlakozás feltételei nem javulnak, országaik készpénzáramlási gondokkal kerülhetnek szembe. A taggá válást követően ugyanis azonnal teljes mértékben hozzá kell járulniuk a közös költségvetéshez, míg az onnan származó támogatások csak több hónapos, ha ugyan nem több éves késéssel fognak beérkezni. A négy kormányfő szerint a korábbi bővítések alkalmával ezt a problémát megoldották, még legutóbb, 1995-ben is, amikor a jelenlegi tagjelölteknél sokkal gazdagabb országok csatlakoztak az EU-hoz. Ezért "a berlini költségvetésben előirányzott valamennyi megmaradt forrást fel kell használni a 2002-2004-es időszakban a készpénzáramlással kapcsolatban felmerülő gondok enyhítésére, illetve a mezőgazdasági termelőknek járó közvetlen támogatások emelésére" - írják.

A mezőgazdaság kapcsán megemlítik, hogy a csatlakozási tárgyalásokon követett egyik fő céljuk éppen az volt, hogy termelőik tisztességes versenyhelyzetbe kerüljenek az unió egységes piacán. A jelenlegi tagországok sem érnék be ennél kevesebbel - írják. "Függetlenül attól, mit gondolunk a közvetlen mezőgazdasági támogatásokról, ezek részét képezik a közös mezőgazdasági politikának. Noha nem vagyunk elégedettek a közvetlen támogatások fokozatos bevezetésével, elvben végül elfogadtuk ezt. Az induló szinteket és a bevezetésre szánt átmeneti időszakot azonban javítani kell" - írják. Emlékeztetnek arra is, hogy a dán elnökség által javasolt pénzügyi csomag szerint a tíz új tagország 2004-2006 között összesen 12 milliárd euró nettó támogatást kapna az uniótól. Ez a jelenlegi tagországok összesített nemzeti össztermékének körülbelül a 0,05 százaléka.