Sikerrel zárulnak az EU-csatlakozási tárgyalások

A csatlakozási tárgyalások során szinte minden vágyunk teljesült - jelentette ki a Külügyminisztérium integrációs államtitkára, aki a csütörtökön kezdődő koppenhágai EU-csúcs előtt foglalta össze a most lezáruló folyamat történetét. Balázs Péter szerint hét fontos kérdésben sikerült elfogadtatni a magyar álláspontot. Az államtitkár tájékoztatóján az is kiderült: a 600 oldalas csatlakozási szerződés kivonatát már januárban közzéteszi a Külügyminisztérium.

Balázs Péter, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának vezetője sajtótájékoztatóján elmondta: az eredmények a dán elnökség jó diplomáciai munkájának, másrészt a tagjelöltek - azon belül is a visegrádi négyek - összefogásának volt köszönhető. Balázs úgy fogalmazott, hogy a tárgyalásokon szinte minden vágyunk teljesült, hét pontban javulást értek el az elmúlt időszakban.

Az első ilyen pont a termőföld. A kiinduló álláspont szerint 7 évig nem vehetnek földet külföldiek Magyarországon, kivéve, ha itt letelepednek, és földet művelnek. Ebben az esetben három év után vehetnek földet. A kormánynak sikerült elérnie, hogy ha 7 év után a föld ára nem éri el az uniós átlagot, akkor a vásárlási tilalom további három évvel meghosszabbodhat.

Sikerült előrelépni a munkaerőmozgás feltételeinek megalapozásában. 2001 júliusában még arról szólt a megállapodás, hogy 2+3+2 évig a tagállamok döntenek arról, hogy hogyan fogadják a magyar munkaerőt. Az államtitkár elmondta: mára tisztult a kép a tagállamok szándékairól: Svédország és Hollandia nem kívánja korlátozni a magyar munkaerőt, és Nagy-Britannia is megnyitja piacát a magyarok előtt.

50 liter házipálinka még felhasználási mennyiség

Az adózás fejezetével kapcsolatban sikerült megegyezni olyan részletkérdésekről, mint például a bérszeszfőzés esete. Az EU elfogadta, hogy 50 liternyi házpálinka még felhasználási mennyiségnek számít. A cigaretta jövedéki adóját illetően 2008-ig határidőt kaptunk, és csak addig kell elérni a jövedéki adó magasabb uniós szintjét. Balázs szerint nagy siker, hogy az Európai Parlamentben nem 20, hanem 24 képviselői helyet kap Magyarország.

A versenyfejezettel kapcsolatban az államtitkár elmondta: az Unió engedélyezte, hogy a külfödi beruházóknak adott adókedvezmények tiltása csak 2003. január 1-től lépjen hatályba, így a jelenleg az országban tartózkodó cégeket nem éri hátrány. A mezőgazdaság kérdésében sikerült elérni, hogy gabonából 4,7 tonnát termelhetünk hektáronként, a tejkvótát 2 millió tonnában, a húsmarháét pedig 94 ezer darabban határozták meg. (Glattfelder Béla fideszes képviselő kedden ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy ezek a kvóták alacsonyabbak, mint amit a szocialisták ígértek. Glattefelder szerint az ország az alacsonyabb kvóták miatt uniós támogatásoktól fog elesni, és ez a fejlődést is gátolni fogja.)

Konzultáció a védzáradék alkalmazása előtt

A védzáradék (az EU által a korábbi tagállamok védelmében fenntartott különleges jogok) kérdéséről Balázs elmondta, hogy sikerült olyan eljárási garanciát felvetetni a szerződésbe, amely biztonságosan rögzíti, hogy mikor lehet élni a védzáradékkal. Lehetőség nyílik konzultációra is, így sok esetben elkerülhető lesz a szankció alkalmazása.

A mezőgazdasági kifizetések kérdése ugyanakkor Koppenhágára marad. A jelenlegi javaslat szerint az unió átlagos mezőgazdasági támogatásának csak a 25 százalékát kapnánk meg, és egy 9 éves átmenet után kaphatnánk meg a teljes összeget.

Balázs közölte: a kormány egyik legfontosabb jelenlegi célja, hogy az Unió 2005-2006-os költségvetésén belül minél jobb pozíciót érjünk el. Az államtitkár pozitívumként megemlítette, hogy a határőrzésre 150 millió eurót kapunk, és ez az őrzési költségek 73 százalékát fedezni fogja.

600 oldalas csatlakozási szerződés

Balázs azt is elárulta, hogy a csatlakozási szerződés 600 gépelt oldalt tesz majd ki, amelyet egy 1000 oldalas közlönyben jelentetnek meg. A szerződés februárban jelenik meg angolul, márciusban magyarul, a Külügyminisztérium azonban már januárban közzétesz egy kivonatot. Balázs hozzátette, hogy ezt követően is komoly feladat vár a mezőgazdasági tárcára, a Pénzügyminisztériumra - az adózási ügyek miatt -, a környezetvédelmi és a közlekedési tárcára. A Miniszterelnöki Hivatalnak szintén lesznek feladatai az EU-alapból származó források fogadásának ügyében, a népszavazást megelőző kommunikációs feladatok miatt. Emellett a MeH feladata a tagállamként való működés kormányzati előkészítése is.

Balázs Péter beszélt a csatlakozási folyamat hátteréről is. Az államtitkár elmondta, hogy a csatlakozási tárgyalások 4-4,5 éven keresztül folytak, voltak országok, ahol azonban tovább. Az előkészületek 8 éven át tartottak, utána következett 4 év tárgyalás, idén október óta pedig egy 2-3 hónapos intenzív szakasz. Ezt zárja le a koppenhágai csúcs és a tárgyalások utolsó napja.

A Medgyessy-kormány nem nyitott újra fejezeteket

A tárgyalási folyamatról Balázs Péter elmondta: 1998 márciusától 1999 júliusáig tartott az átvilágítási időszak, amely alatt megtörtént a magyar és az uniós jog összehasonlítása. Ezzel párhuzamosan 1998 szeptemberétől 1999 végéig tartott az az időszak, amikor a magyar fél ismertette álláspontját, amelyben szerepeltek a magyar igények és vállalások. Ezt követően nyitották meg a csatlakozási tárgyalásokat hivatalosan 1999 novemberében, 2000 júniusáig nyíltak meg a fejezetek.

Az idei sevillai csúcsig 24 fejezetet zártak le, a pillanatnyi állás szerint 29 van lezárva és 2 nyitva. A sevillai csúcs óta - a dán elnökség ideje alatt - az első nyolc miniszteri fordulót még Martonyi János, az utolsó hármat már Kovács László vezette, a főtárgyaló azonban minden alkalommal Juhász Endre nagykövet volt. A jelenlegi kormány egy fejezetet sem nyittatott meg újra, viszont a váltást követően egyből sikerült két fejezetet lezárni - közölte Balázs. Az egyik a kulturális és audiovizuális fejezet (amelynek lezárása a médiatörvény módosítása körüli vita miatt húzódott), a másik pedig a regionális politika fejezete volt.