Törökország már mindenképp vesztett az EU-csúcson

Az Európai Unió bővítéséről döntő csúcstalálkozó első napján két kérdésben határoztak: minden tagország elfogadta a jelöltekkel való tárgyalási alapnak a dán javaslatokat és  a csatlakozási tárgyalások megkezdésére váró Törökországról újabb két évvel elhalasztották a döntést. Más érdemi kérdésben egyelőre nem született döntés. A részletes tárgyalások ma reggel nyolc órakor kezdődtek Lengyelországgal, ahol szintén nem született megállapodás, mert a lengyelek kitartottak korábbi álláspontjuk mellett.

Összesen két eredménye van az Európai Unió csütörtök este megnyílt csúcstalálkozójának, amely a végső szót mondja ki a tíz tagjelölt felvételéről. Fontos döntés, hogy az Európai Tanács ülésén egységesen kiálltak a dán javaslatok mellett, amelyeket a jelöltekkel való tárgyalási alapnak fogadott el minden tagország. Bár Magyarország nagyrészt egyetért ezekkel a kompromisszumos javaslatokkal, két pontban még viták lehetnek. Az egyik a közvetlen mezőgazdasági támogatások, a másik a költségvetési kompenzációk ügye.

Rasmussen, Romano Prodi és Günter Verheugen Fotó: MTI

A dán fővárosban éjjel fél egykor tartott sajtótájékoztatót Anders Fogh Rasmussen, az EU soros elnökségét ellátó dán kormányfő, aki bejelentette: az Európai Tanács támogatja azokat a javaslatokat, amiket korábban tett. Pénteken ez alapján kezdenek tárgyalni a tagjelöltekkel. Nyolc órára meghívták Lengyelországot. Délután öt óráig, a tárgyalások végéig várhatóan minden tagjelölt sorra kerül majd. Azt Rasmussen nem árulta el, hogy mely országokkal, milyen sorrendben és milyen logika szerint folytatják a megbeszéléseket.

Medgyessy Péter miniszterelnök és a teljes magyar küldöttség: Kovács László külügyminiszter, László Csaba pénzügyminiszter és Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter pénteken tíz órára érkezett a tanácskozások helyszínére, a Bella Centerbe. Délután ötig azonban semmilyen előre bejelentett programjuk nincs, csak arra várnak majd, hogy a Lengyelországgal folytatott tárgyalás után az EU vezetése mikor hajlandó megkezdeni a végső alkut. Ez a sorrend azt jelenti, hogy ha a tizenötök ma mégis előállnak valamilyen kompromisszummal - tehát néhány száz millió vagy akár egy milliárd euróval is megnövelik a csatlakozás költségét - akkor ennek elosztásáról először Lengyelország mondhatja el véleményét.

A legtöbb munkát Koppenhágánban az okozhatja, ha kaphatnak még pénzt a tagjelöltek. Ha nem, akkor sem tehetik meg, hogy emiatt felborítják az asztalt, és kimarad Magyarország a bővítésből. Ha igen, akkor viszont egy nap alatt kell elérni, a lehető legnagyobb részt ebből a plusz támogatásból. A magyar delegációnak, amely csak este érkezett az első napon a dán fővárosba, nem volt érdemi tárgyalása az EU-val. Kovács László külügyminisztert is inkább az elmúlt hetek külpolitikai történéseiről, elsősorban a státusztörvényről kialakult vitáról és tárgyalásokról kérdezték az újságírók.

A nap vesztese Törökország

Az első nap vesztese Törökország, amely már 15 éve hiába próbálja elérni, hogy beléphessen az EU előszobájába, azaz megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások. Rasmussen mindössze annyit tudott mondani az éjszakai sajtótájékoztatón megjelent seregnyi török újságírónak, hogy megkezdődnek a tárgyalások, amilyen hamar csak lehet. A döntést azonban újabb két évvel elhalasztották, amit a dán miniszterelnök úgy fogalmazott meg, hogy ha a most felállított kritériumoknak Törökország 2004 decemberéig meg tud felelni, akkor megkezdődhetnek a tárgyalások. Ekkor a teremben lévő több száz újságíró egyik része nevetésben tört ki, amely annak szólt, hogy ismét csak egy nesze semmi fogd meg jól volt a válasz Törökország számára. Az újságírók másik fele, elsősorban a törökök egymás szavába vágva kérdezték, odakiáltva az EU vezető politikusához, hogy "de mikor?". Válasz csak rövid gondolkodás után érkezett: "amilyen hamar csak lehet".

György Bence - Koppenhága