Hajdú Katalin tájékoztatója szerint a Nógrád megyében élők fele hátrányos helyzetben van a napi orvosi ellátottságot illetően. Az orvosok hetente csak egyszer vagy kétszer tartanak helyben rendelést 60 kistelepülésen és 11 csatolt községben. A hét többi napján csak más településen, a lakóhelytől több kilométerre érhető el az orvos.
A felmérés megállapította, hogy Nógrád megyében a magas vérnyomás után a mozgásszervi betegségek, a cukorbetegség, az emésztőszervi és légzőrendszeri betegségek jelentik a legnagyobb problémát. Egyre nő a rosszindulatú daganatok és a májbetegségek száma is. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Nógrád Megyei Intézetének adatai szerint a szűrt iskoláskorúak 60 százalékánál találnak elváltozást, egészégkárosodásra utaló jelet, és a gyerekek 20 százaléka szakorvosi vizsgálatra is kényszerül.
A legjelentősebb problémát az elhízás és a mozgásszervi elváltozások jelentik. A jelentés szerint a középiskolásoknál egyre gyakoribb a dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás. A 17 éves korban végzett sorozáson pedig már jelentős számban derülnek ki olyan betegségek, amelyek alkalmatlanná teszik a fiatalokat a katonai szolgálatra.
A romló egészségi állapot ellenére csökken a keresőképtelen napok száma. A tiszti főorvos ezt azzal magyarázta, hogy még mindig magas a megyében a munkanélküliek száma és sokan munkahelyük féltése miatt nem tudnak vagy nem mernek táppénzre menni. Ezt igazolja, hogy a rokkantsági nyugdíjban részesülők száma megduplázódott 1990. és 2001. között, tavaly már 643 új rokkantnyugdíjas került be a rendszerbe.