Januárban újra napirenden a választási reform

Az Országos Választási Bizottság elnöke januárban ismét kísérletet tesz arra, hogy az általa kiválasztott szakértőkből álló grémiumnak a választójogi törvények módosítására megfogalmazott javaslatait a testület hivatalos álláspontjává emelje. Az elképzeléseket valószínűleg egyetlen politikai párt sem támogatja - írja a Népszabadság.

Várhatóan januárban tárgyalja meg az Országos Választási Bizottság a választójogi törvény reformjára irányuló koncepciót. A javaslatcsomagot Ficzere Lajos, a testület elnöke kezdeményezésére állította össze egy szakértői bizottság, amelynek tagjait az elnök választotta ki. A koncepció része többek között az országgyűlési képviselők számának csökkentése, a kétkamarás parlament létrehozása, az egyfordulós, esetleg csak listás választási rendszer bevezetése.

A grémium tevékenységében a bizottság tagjainak többsége nem vett részt, sőt egyes vélemények szerint a munka állásáról sem kaptak megfelelő információt. Az viszont tény, hogy Ficzere az alkalmi bizottság létrehozását az OVB tagjainak bejelentette. A koncepció mindazonáltal egyelőre semmiképpen sem tekinthető az OVB hivatalos álláspontjának.

A javaslatcsomag első alkalommal a bizottság múlt heti ülésén került napirendre, ám Szoboszlai György, a testület szocialisták által delegált tagja a vita elhalasztását kezdeményezte, mert a testület tagjainak egy része nem volt jelen. Ugyanakkor Szoboszlai felvetette: az OVB tagjai korábban csak abban állapodtak meg, hogy a választások után kizárólag az eljárási szabályokat érintő észrevételeket tesznek. A bizottságnak ugyanis jogalkalmazó szervként nem feladata a jogalkotás, és erre felkérést sem kapott. A Népszabadság úgy tudja, az ellenzéki pártok delegáltjai sem egységesen ítélik meg a koncepciót. A BM közigazgatási államtitkára úgy nyilatkozott: a választójogi törvények módosítása csak az EU-csatlakozással összefüggő pontokon van napirenden.

A bizottság utoljára 1999-ben foglalta össze a választási törvénnyel kapcsolatos észrevételeit, de korábban is kifogásolták például az OVB hatáskörének korlátozását. A ma hatályos eljárási szabályok változatlanul igen kis mozgásteret biztosítanak, és az OVB szinte semmit nem tehet például kampányidőszakban a politikai szereplők esélyegyenlőségének megteremtése érdekében. A mostani bizottság - amelynek négy tagját delegálták a parlamenti pártok, további ötöt az előző Országgyűlés kizárólag a kormánypártok javaslataira figyelemmel választott - saját hatáskörét szűken értelmezte, és a kampányszabályok megsértése vagy az esélyegyenlőség sérelme miatt tett bejelentések többségét vizsgálat nélkül utasította el. Ezeket a határozatokat utóbb a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyta. Többször felmerült, hogy az OVB legalább kísérletet tehetett volna rá, hogy például a közszolgálati médiumok durván elfogult hangneme miatt rosszallását fejezze ki. Mindezekről azonban a koncepcióban igen kevés szó esik, miközben felvetik például a pártdelegáltak díjazásának vagy az egyes választási szervek egymáshoz való viszonyának kérdését - írja a lap.