Mint Surján László (Fidesz) elmondta, félre kell tenni a vitát, és ezért tartották meg az eredeti szöveget, noha fenntartásaik továbbra is vannak. A politikus emlékeztetett, hogy korábban több módosító javaslattal is éltek, melyeket a kormánypártiak leszavaztak. Surján szerint, ha ezt a javaslatot sem fogadják el a kormánypártok, akkor saját szövegüket nem szavazzák meg, és így nyilvánvaló lesz, hogy céljuk az egyházak háttérbe szorítása.
Harrach Péter elmondta, fő kifogásuk, hogy az egyházi üzemeltetésű intézmények a törvény értelmében ki lesznek szolgáltatva az önkormányzatoknak. A fideszes politikusok szerint az MSZP azzal, hogy változatlan formában nyújtja be a köztársasági elnök által visszadobott javaslatot, semmibe veszi az elnöki észrevételt.
Surján úgy véli, hogy a kialakult vita nem anyagi kérdés, hanem az egyházak szabadságáról szól, ezért nem elfogadható az a szocialista érvelés, hogy az egyházak így is megkapnák a szükséges pénzt. Ha a szocialisták mereven elzárkóznak a módosítástól, nem kizárt, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak - mondta. A két politikus közölte: a javaslatot azután nyújtják be, hogy egyeztettek az egyházak képviselőivel.
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője ezzel kapcsolatban kijelentette: jó szándékú, de nem szerencsés a Fidesz ötlete. Az [origo]-nak azt mondta: ha most elodázzák a kérdést, az egyházi szolgáltatók egy év késedelmet szenvednek a támogatásokat illetően. Lendvai úgy vélte, hogy a Fidesz technikai tévedésben is van, mivel az előírás szerint a kifogásolt részekhez kell beadni módosítást, nem pedig új javaslatot kell tenni.
A frakcióvezető szerint a köztársasági elnök nem azt kifogásolta, hogy van plusz pénz, hanem hogy azt miért az önkormányzatok adják. Lendvai szerint eddig senki sem kapott alanyi jogon ilyen támogatást, hanem pályázniuk kellett, amit vagy megkaptak, vagy nem. A minisztériumhoz benyújtható pályázatokat azonban az ő javaslatuk nem érintette - tette hozzá.