Kedves Igazi Hatalom!

 

Úgy hiszem a megszólítást nem kell megmagyaráznom, hiszen Te is tudod, hogy a valódi Hatalom a közvélemény.

Én azt ígértem, hogy békésebb, nyugodtabb, jól lakható országot csinálunk együtt. S ma azt tapasztalom - de hiszen Te is ezt írod -, hogy ebben történt valami. Ehhez persze nyitott fül és nyitott szív kell. Bár igazad van, nem mindenre. Te is tudod, háború közben nem szokás békét kötni. Viszont békekötés után lehet és kell engedményeket tenni, és ez nemcsak nagylelkűség, de ésszerűség kérdése is. Hiszen hogyan lehet a békét fenntartani, ha nincs engedmény, és nem keresed a konszenzust?

Bár szereted a békét, de féltesz a gyengeségtől. Példaként a Terror Házát hozod. Való igaz, a Terror Házának a kisajátítása már korábban megtörtént. De mély meggyőződésem, ez nem jogalap ahhoz, hogy így is maradjon. Csúnya és alattomos csapdát állított a jobboldal ezzel az intézménnyel, amibe balliberális barátaim szépen bele is sétáltak. Felháborodtak, és mindent elvetettek ahelyett, hogy a jóval közösséget vállaltak volna, és csak a hamisságot kifogásolnák. Ahelyett, hogy arról szóltak volna: bizony pótolni kellene a hiányokat, mert a huszadik század diktatúrái és terrorjai sorából a fehérterrort, a nácizmust, a fasizmust, a holokausztot nem lehet kihagyni. Ha tanítani akarjuk gyerekeinket és unokáinkat a történelem tanulságaira, a teljes képet kell bemutatni. Ehhez járulhatunk hozzá mi ma. Most van lehetőségünk arra, hogy pótoljuk, ami hiányzik, kibővüljön ez a ház, a történelem azon részével is, amit tisztességes bal- és jobboldali gondolkodó, cselekvő ember gyűlöl és megvet. Nem félek attól, hogy racionális lépéseimre (vagy hátralépéseimre?) az ellenfél azt gondolhatja, zsarolható vagyok.
Ennek az ellenkezőjét kellőképpen bizonyítottam. Makacsul hiszek igazamban és stílusom helyességében. Ezt barátaim és ellenfeleim még évekig fogják tapasztalni. Biztos vagyok abban, hogy az a mélységes hit és az a következetesség, amely vezérel, végül elkoptatja az ízléstelenséget és a gyűlölködést.

Nincs igazad, hogy új szavazókat keresek magatartásommal. Inkább az igazságot, bárhonnan jöjjön is az, és békét, amelyet egyébként oly sokat hiányoltatok az elmúlt években. És ha új szavazó is lesz belőle, ám legyen. Állok elébe.

És nincs rajtam sapka. Vagy mégis? Mert ha nem vonom össze a szemöldököm a Hattyúház ügyében, akkor valószínűleg azért; most, hogy megtettem - mert másutt nem voltam elég keménykezű -, ezért kritizálsz, és nehezményezed, hogy itt próbálgatom a karmaimat. Nos, én tényleg azt gondolom, a Hattyúház estében így kellett, hogy tegyek. De azt azért tudnod kell, itt nem jogszabályt sértettek, hanem etikát. S én ezt sem vagyok hajlandó eltűrni. Csak ez ad erkölcsi alapot arra, hogy a másik oldallal is kemény legyek. Nincs két mércém. Ami az ellenfeleimet illeti, értem türelmetlenségedet, de biztos Te is egyetértesz: nem jogállami módszerekkel nem lehet a jogállamot helyreállítani. A demokrácia nehézkes, lassú, fáradságos és drága. De nincs jobb.

Békét akarok, de megalkudni nem. Nem akarok megalkudni tisztességtelenséggel, kétszínűséggel, a lenyúlással, a törvénytelenséggel, a hatalommal való visszaéléssel. Viszont nem tekintem mindezekre válasznak az eszeveszett agresszivitást, a jog félretételét vagy éppen a más nézeteket ésszerűtlenül, reflexszerűen elutasító magatartást. Ez utóbbi volt az, amit olyannyira kifogásoltál az elmúlt négy évben. Szívesebben nézek előre, és vállalom a különféle értékek szintézisét. Légy társam ebben!

Hiszek abban, hogy nekem ma versenytársaim, néha ellenfeleim vannak. Ellenségemnek nem személyeket, hanem bizonyos viselkedést és gondolkodásmódot tekintek.

Köszönöm, hogy megtiszteltél leveleddel, s bár nem ez a látszat, azért tanultam belőle. De azt is szeretném, ha értenéd: érted vagyok szelíd, még ha bensőmben gyakrabban haragszom is, mint ahogyan az látszik.

Békés, boldog új évet Neked, kedves Igazi Hatalom!

Barátsággal, a nem omnipotens hatalom

Medgyessy Péter