Elfogadták a visszadobott szociális törvénycsomagot

Változtatás nélkül újra elfogadta a keddi rendkívüli ülésén a parlament a szociális törvénycsomagot, amelyet a köztársasági elnök megfontolás végett december végén visszaküldött. Ezt Mádl Ferencnek már kötelező aláírnia. A törvénycsomag a kormány szerint sokszázezer ember helyzetén javítana, többek között bevezeti - fokozatosan - a 13. havi nyugdíjat és a nagymama gyest.

A kormánypárti képviselők támogatásával (195 igen szavazattal 121 nem ellenében) elfogadta a parlament a szociális törvénycsomagot, amelyet Mádl Ferenc köztársasági elnök küldött vissza az Országgyűlésnek megfontolásra december végén. Mádl arra hivatkozott a törvény visszaküldésekor, hogy szerinte a bevezetendő szabályozás hátrányosan érintheti azokat az állampolgárokat, akik a szociális alapellátásokat egyházi intézményben kívánják igénybe venni.

Az újratárgyalt és újra elfogadott törvényjavaslatot az államfőnek öt napon belül alá kell írnia. Az alkotmány szerint a köztársasági elnök a parlament által elfogadott törvényjavaslatot - ha nem ért egyet vele vagy valamely rendelkezésével - egyszer visszaküldheti megfontolás végett. Újratárgyalás után azonban az államfő köteles öt napon belül aláírni az elfogadott törvényjavaslatot, még akkor is, ha változtatás nélkül fogadták el a képviselők.

A törvénycsomag - január elsejéig visszamenőlegesen - a kiegészítő családi pótlék helyett visszaállítaná a gyermekvédelmi támogatást és annak havi összegét 4200 forintról 4600 forintra emelné. A jogszabály fokozatosan bevezetné a 13. havi nyugdíj folyósítását. A törvény hatályba lépésével az unokájukat nevelő nagyszülők nyugdíjuk folyósítása mellett is felvehetik a gyermekgondozási segélyt. A módosítás emellett bővítené a fogyatékossági támogatásra jogosultak körét is.

A szociális tárgyú törvények módosításával nem sérül az egyházak intézményalapítási joga, és megnyugtató marad a finanszírozásuk is - jelentette ki Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter záró vitájában, aki szerint sem alkotmányos, sem jogi kifogás nem volt a törvénycsomaggal kapcsolatban. Az egyházak továbbra is alanyi jogon létesíthetnek szociális szolgáltatásokat, ezek bővülését azonban korlátozza, hogy a finanszírozáshoz szükséges forrásokat az önkormányzatokhoz rendeli a költségvetési törvény, ezért kézenfekvő volt a tárca számára, hogy előírják az önkormányzatok számára a szerződéskötést arra az esetre, ha a helyhatóság nem biztosítja saját intézményein keresztül a szociális alapellátásokat - mondta Csehák Judit, aki szerint nem kell méltatlanul alkudozniuk az egyházi szolgáltatóknak, mert az önkormányzatoknak kell őket megkeresniük, de még ebben az esetben sem kell szerződést kötniük, csak - mint fogalmazott - érdemes.

A záró vitában a szakminiszter hangot adott annak a meggyőződésének, hogy a szociális gondok orvoslásában nincs helye a politikai érdekellentéteknek, hanem összefogásra van szükség. Az eset tanulságaként említette: mit sem ér a szakmailag igényes javaslat, ha azok, akiknek szól, valamiért nem hiszik el, hogy "a kinyújtott kéz nem elvenni, hanem adni akar".

Az ellenzéki felszólalók szerint megalapozott és megfontolt volt a köztársasági elnöktől az, hogy nem írta alá a törvénycsomagot. A módosítás kiszolgáltatott helyzetbe hozza az egyházakat, és egyúttal precedenst teremt - mondta Szászfalvi László, a emberi jogi bizottság MDF-es elnöke, aki szerint nem felel meg a Vatikánnal kötött szerződésnek sem a csomag.

Az alkotmányügyi bizottság ellenzéki képviselőinek nevében Salamon László (Fidesz) alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg. Mint mondta, álláspontjuk szerint a két paragrafus sérti a jogegyenlőség és a közteherviselés elvét.