Parlamenti panasz a Nádor Rt. ügyében

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága panaszt nyújtott be az ügyészséghez a rendőrség döntése ellen, amellyel megszüntette a nyomozást a Nádor Rt. ügyében. A cég a Horn-kormány idején a titkosszolgálatoknak szállított volna lehallgató berendezéseket, szerepét az ügyben azonban a Fidesz kormányzása idején megkérdőjelezték. Az ORFK korábban megállapította a bűncselekményt, nemrégiben azonban megváltoztatta álláspontját.

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága az ellenzéki frakciók és a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének szavazatával, az MSZP ellenszavazatai mellett úgy döntött hétfői ülésén, hogy panaszt jelent be a Nádor 95 Rt. ügyében hozott január végi, nyomozást megszüntető határozat ellen, amelyet az ügyészség fog elbírálni.

Erről Répássy Róbert (Fidesz) beszélt a zárt ülést követően újságírók előtt. Elmondta: azért határozott így a bizottság, mert a négy éve folyó nyomozásban a tények tekintetében semmi olyan változás nem következett be, amellyel indokolható lenne a nyomozás megszüntetése.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) január végén megszüntette a nyomozást Szász András, a Nádor 95 Rt. egykori vezetője ellen, akit több tízmillió forintos csalással gyanúsítottak. A Nádor 95 Rt. még a Horn-kormány idején vállalta, hogy beszerzi a titkosszolgálatok számára szükséges új telefonlehallgató-berendezéseket, a fejlesztésre 33 millió dollár hitelt vett fel.

Szász András ellen korábban több bűncselekményben alapos gyanút állapított meg a nyomozóhatóság, és semmilyen ténybeli változás nem történt az ügyben, kizárólag a rendőrség megítélése változott - tette hozzá Répássy Róbert. Szólt arról is: a nyomozóhatóság véleményét Szász András közjegyző előtt tett védekezése változtatta meg, ugyanakkor a nemzetbiztonsági bizottság nem talált életszerű magyarázatot arra, miért "az utolsó fél évben jutott eszébe a gyanúsítottnak, hogy védekező célzattal elővezesse saját álláspontját."

Sem a magyar hatóságok előtt, sem a nemzetbiztonsági bizottság Nádor albizottsága előtt nem jelent meg Szász András, ezt a bizottság úgy ítélte meg, az iratnak nem lehet olyan súlya, hogy emiatt a rendőrség mellőzze Szász András meghallgatását - jelentette ki a politikus.

Elmondta: a nyomozást megszüntető határozat hivatkozik arra, hogy Szász András nyilatkozatában vannak olyan információk, amelyek "más megvilágításba helyezik a csalás bűntettének gyanúját". Kíváncsian várjuk, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal - amely szintén feljelentő volt - a nemzetbiztonsági bizottsághoz hasonlóan, részben az itt elhangzottak alapján megpanaszolja-e a határozatot - tette hozzá a politikus, aki utalt rá: a panasz benyújtására rendelkezésre álló 8 napos határidő kedden jár le.

Tóth Károly (MSZP), a bizottság alelnöke szerint azért nem támogatták a panasz benyújtását, mert 1999-ben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és a Nádor Rt. közötti szerződéses és szerződésen kívüli kapcsolatokat vizsgáló Nádor albizottságban az MSZP által megfogalmazott kisebbségi véleményt a rendőrség megszüntető határozatában minden pontban visszaigazolta.

Ez a kisebbségi vélemény hivatkozott az ügyészségi nyilatkozatra, amely kimondta: nem állnak fenn azok a bűncselekményi okok, amelyeket a Nádor albizottság korábban megfogalmazott.