Egy tucat nagyközség akar város lenni

Idén csak feleannyi település pályázik a városi címre, mint amennyi az előző években. A 12 aspiránsról egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy többségük korábban is pályázott, de sikertelenül. 

A korábbi évekhez képest jóval kevesebb nagyközség pályázik a városi címre - tudta meg az [origo]. Idén csak 12 település nyújtotta be pályázatát a Belügyminisztériumban (BM), noha a tavaly erre - a választások évében nem lehet városi címet osztani a törvény szerint - nem volt lehetőség. 1999-ben és 2000-ben egyaránt 23-23 település pályázott a városi rangra, 2000-ben 15, a legutóbbi alkalommal, 2001-ben pedig 13 új várost avattak. Így most már összesen 252 városa van Magyarországnak, noha 1990-ben még csak 164 volt.

A most pályázó települések neveit nem árulta el a BM, polgármestereik érdekeire hivatkozva. A 12 települée többsége korábban is pályázott, de van teljesen új aspiráns is.

A várossá nyilvánításról a belügyminiszter javaslatára a köztársasági elnök dönt. A javaslattétel előtt egy szakértőkből álló bizottság bírálja el a pályázatókat. Ennek keretében vizsgálni kell a település gazdaságát és infrastruktúráját, szellemi, kulturális és sportéletét, az önkormányzat vagyoni helyzetét és gazdálkodását, az idegenforgalom, a képzettség jellemzőit, a foglalkoztatottságot, a fejlesztési koncepciókat, valamint a település társadalmi szerkezetét. A városi címnek elsősorban presztízsértéke van, illetve a szegényebb községek járhatnak anyagilag jobban a kompenzációknak köszönhetően.