A Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja címet viselő százoldalas program az oktatástól az önkormányzatokig, a civil szervezetektől az ÁNTSZ-ig, a politikusoktól az újságírókig rengeteg feladatot ad az egészségesebb Magyarországért. A megvalósítandó célok egy részét számokban és százalékokban adták meg a szerkesztők: a magyarok passzív dohányzással töltött idejét például 20 százalékkal kell csökkenteni, a napi zöldségfogyasztásunkat 150 grammal kell emelni, 15 százalékkal több magyarnak kell rendszeresen sportolnia, 342 frissen végzett onkológus szakorvos kell, évente 460-tal kevesebb nő fog meghalni végbél- és vastagbélrákban, és az egészségügyben dolgozók 100 százaléka használhatja az internetet.
A program alapelveit mindegyik parlamenti párt támogatja. Kökény Mihály egészségügyi államtitkár szerint ez az első átfogó, hosszú távú és egy kormányzati ciklus elején megírt, tehát beindítható népegészségügyi program a rendszerváltás óta. Gógl Árpád, az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere, fideszes képviselő szerint "az anyag támogatható", annak ellenére, hogy pontatlan és sok benne a germanizmus. Utóbbira szerinte azért van sok példa a szövegben, mert jelentős részét WHO (az ENSZ egészségügyi szervezete) anyagaiból fordították.
Kökény szerint három okból is különlegesnek számít a program: fokozatosan bevezethető, folyamatos fejlesztéseket tartalmaz; felnőttként kezeli az embereket, vagyis nem fenyegeti, hanem meggyőzni próbálja például a dohányzókat; és nem teszi ágazati belüggyé a népegészségügy kérdését, hanem az oktatási tárcától az Igazságügyi Minisztériumig mindenkinek feladatot ad. Többen, például Mézes Éva, az egészségügyi bizottság szabad demokrata alelnöke, pont attól félnek, hogy ez lehet a program veszte. Attól tart ugyanis, hogy nem sikerülhet mindenkit lépésekre kényszeríteni. Kökény szerint elegendő kormányzati akarat van a program teljes végrehajtására.
A program végigveszi a legveszélyesebb kórokat és rizikófaktorokat, amelyek a legtöbb magyar halálért felelősek. Ezek között épp úgy szerepel a dohányzás és a zsíros ételek fogyasztása, mint a mellrák, az AIDS vagy a környezeti katasztrófák. Minden problémakörnél a megoldás érdekében kiderül, hogy mit kellene tenniük a tanároknak, az orvosoknak, az önkormányzatoknak, a törvényhozóknak és a médiának az adott veszély csökkentésének érdekében. Itt a feladatok nem csak tíz évre szólnak: minden fejezet külön vizsgálja, hogy mit kellene tenni idén és jövőre, és vannak további, 2013 előtti határidők is.
A program végrehajtására nincs külön költségvetési keret, mert sok feladathoz nem pénz, hanem politikai döntés kell, és a terv különböző tárcákat és intézményeket érint. 2003-ban az egészségügyi tárca 2 milliárd forintot különített el a programban szereplő, rá vonatkozó feladatokra. Idén nagy szerkezeti változások még nem várhatóak: beindulnak monitorozási programok és tanterv-előkészítések, illetve konkrét tervek készülnek a sokszor csak általánosságban megfogalmazott célok végrehajtásáért. A program keretében a következő látványos akciókra készül a tárca 2003-ban: erősödni fog a dohányzásellenes kampány; idén is megszervezik május elsején a hipertónia-napot; lesz parlagfűellenes hét; és kiterjesztik a méhnyakrákszűrő programot. Az ÁNTSZ új feladataival kapcsolatos reformok is elindulnak.
A Johan Béla terv elkeserítő képet fest a magyarok egészségi állapotáról. A férfiak átlagéletkora nyolc, a nőké hat évvel kevesebb, mint az Európai Unióban élőké. A férfiak 41, a nők 26 százaléka dohányzik, mely szenvedély évente 28 000 embert öl meg az országban. Sehol a világon nincs még egy hely, ahol ilyen arányban halnának meg tüdőrákban a férfiak. A lakosság 5-10 százaléka alkoholista, és a férfiak 64 százaléka naponta iszik alkoholt. Az emberek kicsit több mint a fele elhízott. A fogszuvasodás már-már népbetegség. Minden negyedik embert daganatos betegségek visznek el, de rákszűrésre alig járnak. Az egyetlen kedvező fejlemény, hogy az öngyilkosságok száma 1994 óta csökken, de a program szerint 30 százalékkal több depressziós beteget kellene ellátni ahhoz, hogy az ettől szenvedők legalább egy része orvosi segítséghez jusson.
Majdnem minden program az oktatással kezdődik. Az óvodától érettségiig terjedő egészségnevelési programot kellene kidolgozni, hogy a gyerekek felkészültek legyenek a megelőzhető fájdalmak elkerülésére. Az egészségügyi bizottság tagjai pártállásra való tekintet nélkül szeretnék bevezetni az egészségtan tantárgyat a közoktatás minden szintjén. Csak javaslatként szerepel a programban, de a képviselők egyik szívügye, hogy naponta kötelező testnevelési órákon vegyenek részt a gyerekek.
A következő két év alatt 800 pedagógust kellene kiképezni, hogy aztán minden tanárképzési formában kötelező tantárgy lehessen az egészségtan. Az egészségügyi képzést is megreformálná a program, különösen az egyetemi szintű védőnőoktatás beindítása lenne nagy változás, de szerepel a onkológusnővér- és orvosképzés bővítése is.
A program nem győzi hangsúlyozni, hogy az állam helyett a civil szervezetek megoldhatnának egy csomó mindent, az egészségesebb Magyarországért. A prevenció, az idősek ellátása, a felvilágosítás és a tömegsport területén is intézkedhetnének civilek a program szerint, ehhez azonban az alapvető feltételek is hiányoznak: nincs akkreditációs rendszer, ami a támogatásra méltó szervezetek körét meghatározná; nincs pályázati rendszer, ahonnan pénzt kaphatnának ezek a szervezetek; és nincs ellenőrzési rendszer, mely vizsgálná, tényleg helyesen költik-e el a pénzt. Ezért a Johan Béla terv a következő években ezen intézményi keretek megvalósítását tűzte ki célul.
Különösen fontos része a programnak a tömegkommunikáció. Schvarcz Tibor szocialista képviselő szerint "folyjon a vízcsapból is" a Johan Béla terv. Szerinte különösen a nőket kellene megszólítani, mert ők képesek egy család táplálkozási, életviteli szokásait megváltoztatni. A terv szerint az újságíróknak folyamatosan propagálniuk kellene az egészséges életmódot, arról azonban nem szól a szöveg, hogy erre hogyan lehetne rávenni a sajtó munkatársait.
Külön rész foglalkozik a legveszélyeztetettebb rétegekkel: a cigányokkal és az idősekkel. A cigányok rosszabb életszínvonaluk miatt még rosszabb egészségi helyzetben vannak, mint az itt élők többsége. Ezért a programban a feladatok között szerepel például a putrisorok felszámolása vagy csatornázása és modernizálása, mely az önkormányzatok feladata a terv szerint. A magyar egészségügy történetében új elemként került a programba az orovosok kommunikációs felkészítése: a terv szerint például külön oktatnák a cigány kultúrát az egészségügyi dolgozóknak, mert sokszor a kölcsönös bizalmatlanság vezet tragédiákhoz.
Az idősek érdekében egészen konkrét ötletek szerepelnek a tervben, a szerkesztők talán itt és a munkahelyi sportolás témakörében figyeltek leginkább az apró részletekre. Az idősek magányossága ellen javasolják például, hogy minél több egyedülálló nyugdíjas kapjon internet-hozzáférést és vészjelző karperecet, amelyen egy gombnyomással segítséget lehet hívni. A program többek között javasolja nyugdíjasklubok szervezését, hogy nyugdíjasok vigyázzanak dolgozó szülők gyermekeire, vagy szervezzenek magányos idős hölgyek főzőtanfolyamot kamaszoknak.
A munkahelyi mozgással kapcsolatban már kész reklámszövegeket is tartalmaz a program. Munkahelyeken választható akciók közül javasolja például a: "Menjünk lépcsőn lift helyett!" - "Mozogj egér nélkül is!" - "Munkahelyi sportpéntek" - "Öltönyös és kosztümös torna" - "Mozgó percek és mozgó testek" programok bevezetését. A honvédségnél "Az egészség a legerősebb fegyver" jelszó kiadását javasolják.
A megelőzés mellett a szűrőprogramok elindítása is különösen hangsúlyos a szövegben. Gógl Árpád szerint kicsit túlzottan is, mert a szűrés már meglévő betegségek gyógyításában segít, viszont a cél az volna, hogy e betegségek ki se alakulhassanak. A program szerint sok olyan haláleset történik az országban, melyet megfelelően korai szűréssel meg lehetne akadályozni. Az érrendszeri megbetegedések korai felismerése érdekében a rendszeres vérnyomásmérést, illetve a daganatos betegségek gyógyításáért különböző szűrések terjesztését tekinti kulcsfontosságú feladatnak a program. A terv szerint a háziorvosokat rá kell bírni, hogy külön foglalkozzanak a szűrések propagálásával, és a veszélyeztetett pácienseik állapotát mindenképpen ellenőrizzék vagy ellenőriztessék. Példaként említi a program, hogy a Magyarországon különösen sok áldozatot szedő ajak- és szájrákot már korai stádiumban is felismerhetik a háziorvosok, és időben felfedezve, ez a daganat gyógyítható. Schvarcz Tibor szerint is a legfontosabb a háziorvosok példamutató viselkedése: "Amíg a doktor úr dohányzik vagy részegen mászkál, addig nem várhatjuk, hogy az emberek megváltozzanak."
Magyari Péter