Tízmilliárdokkal túlcsorgatták a Postabank kasszáját

A rendőrség pénteken megkezdte a nyomozást a Kehi által készített, szigorúan titkos Postabank-jelentéssel kapcsolatban, amely szerint tízmilliárdokkal több pénzt juttattak a banknak, mint amennyi indokolt lett volna. A jelentés szerint a Postabank konszolidációja során született döntések a hűtlen kezelés gyanúját is felvethetik. Az érintetteket az [origo] információi szerint a rendőrség a jövő héten tanúként kihallgatja.

Keller László közpénzügyi államtitkár csütörtökön azzal vádolta meg az Orbán-kormányt, hogy titkos jelentést készítettek a Postabankról, amelyben a pénzintézet konszolidációját vizsgálták. Az államtitkár azt állítja, hogy bár a jelentés teljesen nem készült el, több banki és állami vezető büntetőjogi felelősségét is felveti. Az államtitkár feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az ügyben.

A rendőrség pénteken megkezdte a nyomozást - tudta meg az [origo] Keller munkatársaitól. Az államtitkárság munkatársainak vizsgálata ezzel párhuzamosan megállapította, hogy öt személy bizonyíthatóan megkapta a titkos jelentést. Az [origo]-nak azt mondták: Auth Henrik a Postabank elnök-vezérigazgatójaként, Bártfai Béla a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkáraként, Naszvadi György a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkáraként, Demeter Ervin a titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszterként kapta meg az anyagot. Varga Mihály akkori pénzügyminiszternek pedig saját kérésére küldték meg a jelentést. Az [origo] információi szerint az érintetteket a rendőrség a jövő héten tanúként kihallgatja.

Keller László a jelentéssel kapcsolatban nem kívánt újabb információkat elárulni. Egyedül annyi derült ki: a jelentést a Kehi éves, márciusi iratselejtezése során találták meg. A lezárt, lepecsételt borítékon nem volt iktatószám, viszont szigorúan titkos minősítés szerepelt rajta. A Kehi a jelentést visszaminősítette titkosra. Az jelentés megállapítja, hogy 1998 végén az indokoltnál tízmilliárdokkal több pénzt juttattak a Postabanknak a konszolidációja során. A titkos minősítésű vizsgálati jelentés tartalma arra utal, hogy a Postabank konszolidációja során olyan gazdasági döntések születtek, amelyek hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúját alapozzák meg.

Auth Henrik, a Postabank korábbi vezetője, aki jelenleg a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az üggyel kapcsolatban egy levelet juttatott el szerkesztőségünkhöz. Ebben azt írja: mint ahogy korábbi nyilatkozataiban is többször közölte, áll minden vizsgálat elébe. Egyetért azzal a kezdeményezéssel, hogy a Kehi-jelentés tervezét a törvényi keretek között hozzák nyilvánosságra. Auth közölte, hogy a végleges jelentés soha nem készült el, ugyanis a hivatkozott tervezetre két kötetben, mintegy hatvan oldalon adott postabanki válasz vagy annak kritikája nem került feldolgozásra. Tehát a szakértők számára a Kehi-tervezet csak a postabanki válaszokkal együtt értelmezhető. Szerinte a jelentéstervezet összeállítói alapvető banküzemtani ismeretekkel sem rendelkeztek, nem voltak tisztában a banki mérlegek és a számvitel alapvető összefüggéseivel, igy minden ponton hamis következtetésekre jutottak. A Kehi tervezetére adott, a Postabank vezetői által írt válaszokat minden érintett szervezetnek megküldték. Auth közölte azt is, hogy üdvözölné, ha parlamenti vizsgálóbizottság alakulna az ügy tisztázása érdekében.

Sepsey Tamás, a Kehi korábbi elnöke csak annyit mondott, hogy mivel nem politikus, hanem köztisztviselő, nem akar a nyilvánosság előtt vitázni Keller Lászlóval. Amennyiben viszont rendőrségi nyomozás indul az ügyben és kihallgatják, elmondja a véleményét a jelentésről. Hozzátette azt is, hogy szerinte nem felelnek meg a valóságnak Keller állításai a Kehi vizsgálatáról.

Orbán Viktor volt miniszterelnök pénteken az [origo] kérdésére: emlékszik-e arra, hogy készült-e kormánya működése idején a Postabank konszolidációjával kapcsolatos jelentés, azt válaszolta, hogy "minden nagyobb összegű ügyről készült jelentés, és mindnek megvan a maga jogi útja. Ezt jogszabályok pontosan rögzítik. Egyéni mérlegelésnek helye nincs" - mondta Orbán Viktor.

Keller László közpénzügyi államtitkár csütörtökön közölte, hogy harminc évre titkosított Postabank-jelentés került a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkárságához. A Kehi által 2000-ben készített vizsgálatot - Keller állítása szerint - hivatalosan soha nem fejezték be, mert a Princz Gábor leváltása utáni Postabank-vezetők és állami vezetők büntetőjogi felelősségét is felveti a vizsgálat. Többek között azt kifogásolja a jelentés, hogy sokkal több pénzt fordítottak a pénzintézet konszolidációjára, mint szükséges lett volna. A jelentés végül - az államtitkár szerint ezért - hivatalosan soha nem készült el, nem került a kormány elé, de - a közpénzügyi államtitkárság információi szerint - több miniszter is megkapta azt.

Ezért Keller László szerint a Postabank korábbi vezetői mellett azoknak az egykori minisztereknek a felelőssége is felvethető, akik tudtak a vizsgálat megállapításairól, de nem tettek semmit. Az államtitkár feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az ügyben.

A jelentésben vizsgált időszakban a Postabank vezérigazgatója Auth Henrik, vezérigazgató-helyettese Urbán László volt. A Kehi élén Sepsey Tamás állt. A visszaéléssel gyanúsított Princz Gábor ügyvédje épp e hét elején kérte a nyomozóktól - akik Princz ügyét vizsgálják -, hogy részletesen vizsgálják meg a bank konszolidációjának körülményeit. Nehéz-Posony István ügyvéd szerint így vissza lehetne következtetni Princz és társai tevékenységére, illetve arra, hogy milyen állapotban hagyták a bankot leváltásukkor. Nehéz-Posony tanúként akarja beidézni Auth Henriket, aki Princzet követte a vezérigazgatói székben. A konszolidáció idejére vonatkozó összes hivatalos iratot is szeretné átnézetni a nyomozókkal, melyeket részben a Pénzügyminisztériumból, részben pedig a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól kellene megszerezni.

Kapcsándi Dóra - Komáromi Gergely