Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szombaton a Magyar Nemzeti Múzeum előtt tartott ünnepi beszédében elmondta, hogy szerinte az ország ma is olyan történelmi kihívások előtt áll, amelyeknek csak egy összetartó, minden állampolgárával szolidáris nemzet tud megfelelni. Egy olyan nemzet, amely megbecsüli közös értékeit és szimbólumait, amely nem ijed meg a világ által kikényszerített új versenyhelyzettől, amely nem csupán alkalmazkodik, hanem alakítani is képes az Európai Uniót és ezzel sajátosabbá, teljesebb tudja tenni az európai történelmet - közölte a házelnök. Szili Katalin beszéde alatt egy kisebb csoport, amelynek tagjai egy "Petőfi nemmel szavazna" és egy "nem" felirattal ellátott európai uniós zászlót tartottak, többször fütyüléssel, bekiabálással próbálta megzavarni a szónokot.
Demszky Gábor főpolgármester a Petőfi-szobornál tartott ünnepi beszédében azt mondta: Pest-Buda és Magyarország 155 évvel ezelőtt, március 15-én csatlakozott Európához, 13 évvel ezelőtt pedig ismét megadatott a magyaroknak, hogy az igazi európai eszmék alapján éljék életünket. A főpolgármester a forradalmi múlt és az európai uniós csatlakozás közötti párhuzamokat hangsúlyozva az uniós népszavazáson való részvétel és az igen szavazat mellett érvelt. Szerinte az 1848-ban kezdődött történet idén zárul le. Demszky beszédét is megzavarta néhány bekiabáló.
Pokorni Zoltán (Fidesz) a március 15-e alkalmából a budai Várban tartott szombati rendezvényen az uniós csatlakozás kapcsán úgy fogalmazott: "nem vagyunk könnyű helyzetben, és nem sok segítséget kapunk a döntéshez, de mégis nekünk kell döntenünk". Szerinte "a népszavazás csak afféle fügefalevél, a felelősség eltolásának, áthárításának álságos gesztusa", ha a kormány nem nyújt segítséget ahhoz, hogy valamennyi magyar ember személyes és felelős döntése alapján hozza meg döntését.
Szászfalvi László, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának MDF-es elnöke Debrecenben elmondott ünnepi beszédében kiemelte: a márciusi 12 pont egyik legfontosabb követelése a nemzeti függetlenség volt. Fontosnak nevezte, hogy az európai uniós csatlakozás megrázkódtatásai és rendkívüli kihívásai közepette "se engedjünk a 48-ból, és ne csatlakozzunk úgy, hogy feladjuk önmagunkat". Az MDF-es politikus kijelentette: az uniós csatlakozásnak hozzá kell járulni a trianoni sebek begyógyításához, a magyarság határok feletti újraegyesítéséhez. Kósa Lajos, a város fideszes polgármestere arról szólt, hogy az európai uniós csatlakozás küszöbén is érvényesek 1848 eszméi, "de ahhoz, hogy azt életre keltsük merészség kell", mert a ,48-as eszmék a mai hatalom számára is veszélyesek.