A magyarországi romák helyzete a legjobb a térségben

A magyarországi és a régióbeli romák helyzetét kutató szakemberek szerint a magyarországi romák jóval kedvezőbb helyzetben vannak, mint máshol élő társaik. A magyarországi romák például jobban integrálódtak, nagyobb százalékban járnak iskolába, és nagyobb százalékban van legális, bejelentett munkahelyük, mint a környező országokban.

Szerdán mutatták be az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Autonómia Alapítvány három jelentését a Romák Magyarországon és a régióban című konferencián.

A szakértők úgy látják: a nehézségek ellenére a magyarországi romák jóval kedvezőbb helyzetben vannak, mint a régió más államaiban élő társaik. Mizsei Kálmán, az UNDP magyarországi képviselője elmondta: ezt annak ellenére állíthatják, hogy Magyarországon is csak a romák 20 százalékának van elfogadható állása. Emellett azonban sokkal jobban integrálódtak, nagyobb százalékban ismerik a többségi nyelvet, mint máshol. Andrey Ivanov az UNDP-től ehhez hozzátette: a régióban Magyarországon a legmagasabb azoknak a romáknak a száma, akik otthon is a többségi nyelvet használják a roma helyett.

Mizsei szerint a kormány törekvései biztatóak az oktatásügy terén is. Pozitívan értékelte azt is, hogy a hazai szervezetek aktívabbak a romakérdésben, mint a szomszédos országokban.

Ivanov a pozitív tapasztalatok között említette, hogy a megkérdezett roma szülők 62 százaléka számolt be arról, hogy vegyes iskolába jár a gyereke. "Ez persze nem elég, de jobb, mint máshol" - tette hozzá. Elmondta azt is, hogy a magyar romák közül vallották azt a legkevesebben, hogy úgy érzik, nyomorban élnek.

Petra Ulshoefer, az ILO regionális irodavezetője szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani az iskola előtti képzésre. Hozzátette: ahhoz, hogy a romák foglalkoztatottak legyenek, elengedhetetlen az oktatás.

A romáknak szánt programok közül azok bizonyultak hatásosnak - számoltak be a szakemberek - amelyek szervezésében a romák is aktívan részt vettek, és amelyek hosszú távra - két-három évre - szóltak.

A romák 86 százaléka véli ugyanakkor úgy, hogy nem bízhat egyetlen pártban vagy civil szervezetben sem, és nincs helyi szinten sem megfelelő képviselőjük a romáknak. Teleki László romaügyi államtitkár ezzel kapcsolatban azt mondta: a romák végre felkészültek arra, hogy értékeljék, ha tesznek valamit értük.