A Lilly Hungária Kft. eddig folytatott belső vizsgálata semmilyen bizonyítékot nem tárt fel arra vonatkozóan, hogy a vállalatvezetés engedélyével bárki is törvénytelen megfigyeléseket rendelt volna meg - áll a cég által kiadott közleményben. A társaság ugyanakkor elismeri, hogy egyes alkalmazottak munkájuk során személyes jellegű információkat kértek, kaptak és tároltak.
A társaság azután rendelt el belső vizsgálatot, hogy a Magyar Hírlap cikksorozatban számolt be arról: egy üzleti hírszerzéssel foglalkozó cég az egészségbiztosító főigazgatójáról, főtanácsadójáról, a szaktárca magas beosztású tisztségviselőjéről és a gyógyszer-alkalmazási bizottság egy professzoráról adatokat gyűjtött a Lilly Hungária Kft.-nek. A lap szerint az ügy hátterében a sokmilliárdos gyógyszerár-támogatások megszerzése és megtartása állt.
A gyógyszercég közleményében az áll: az ilyen cselekedet összeférhetetlen és sérti a vállalat belső szabályzatát. Annak érdekében, hogy a jövőben ilyen ne történhessen, a cég "azonnali hatállyal" átszervezi a kérdésben érintett szervezeti egységét olyan módon, hogy a vállalati szabályzat betartása biztosítható legyen.
Emellett külső és belső jogi szakértők segítségével további vizsgálatokat végeznek, és minden olyan lépést megtesznek, amelyek "a kérdésben érintett anyagok részletes tanulmányozása után javasoltak". A Lilly Hungária Kft. közlése szerint belső vizsgálatot rendelnek el annak kiderítésére, a cégen belül melyik az az üzleti folyamat vagy vállalati működési elem, amelyik az említett hiba bekövetkezését előidézte vagy lehetővé tette.
Matejka Zsuzsanna, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója az MTI érdeklődésére kedden közölte: az OEP az ügyben nem szándékozik rendőrségi feljelentést tenni.
Tóth András, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár kedden az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ülése után újságírói kérdésre közölte: az OEP esetében nemzetbiztonsági vizsgálat nem folyik. Elmondta: keletkeztek, keletkeznek és keletkezni fognak információk arról, hogy a legkülönbözőbb területeken a gazdasági társaságok befolyásolni kívánják a kormányzati döntéseket.
Tóth hozzátette: ha elkészülne a lobbitörvény, megteremtődnének az ilyen tevékenység jogi szabályozásának feltételei, és sokkal egyszerűbb lenne annak megállapítása, mi az a befolyásolás, ami jogi értelemben rendben van, és mi minősül törvénytelennek.