Még kiadó egy alelnöki hely a Fideszben

A Fidesz elnöksége szerdán elfogadta az alapszabály módosításáról szóló tervezetet. A módosítást a párt május 17-i kongresszusán fogadják el. A változás egyik fő eleme, hogy a megyei szervezetek helyett a választókerületek kapnak nagyobb hangsúlyt. Emellett a kibővülő, nyitottabb, új néppártban tagozatok jönnek létre, amelyeken keresztül is be lehet lépni a pártba. Változik az elnökség összetétele is. A két alelnök egyikének személye továbbra is ismeretlen.

A Fidesz elnöksége januárban döntött a párt átalakításáról. Február végére pedig elfogadták az egyetértési nyilatkozatot, így minden út megnyílt a párt átalakítása előtt. Ekkor jelentette be Orbán Viktor, hogy vállalja a Fidesz elnöki posztját.

A kibővülő, nyitottabb néppártban az alapszabály-módosítást követően nyolc tagozat jön létre. A tudományos tagozatot Pálinkás József volt oktatási miniszter, az önkormányzatit Szita Károly kaposvári polgármester, a mezőgazdaságit Faludi György, a nyugdíjas tagozatot pedig Aszódi Pál szervezte meg. Várhatóan ők lesznek a tagozatok vezetői is. Ezeken kívül női, kistelepülési és munkavállalói és környezetvédelmi tagozatot hoznak még létre. A tagozatok elnökei automatikusan tagjai lesznek a Fidesz elnökségének. A jövőben további tagozatokat is létre lehet hozni, erről az elnökség javaslatára a választmány dönt.

A jövőben nemcsak a helyi csoportokon, hanem a tagozatokon keresztül is be lehet jutni a pártba. Párttagsághoz továbbra is két személy ajánlására van szükség, de ajánlhatnak a partnerszervezetek is. Az új tagokat ugyanakkor továbbra is a helyi csoportok regisztrálják.

Az eddigi gyakorlattal ellentétben a Fidesz elnökségébe csak két tagot juttat be a kongresszus, a két alelnököt. Az elnökségnek az elnökön kívül még a frakcióvezető és a választmányi elnök tagja automatikusan. Ez utóbbi két posztot várhatóan továbbra is Áder János és Kövér László tölti be. A két alelnök egyike várhatóan Pokorni Zoltán volt pártelnök lesz, Orbán ugyanis már jelezte, hogy szívesen dolgozna együtt Pokornival, aki vállalná is a jelölést.

A másik alelnök személyét egyelőre homály fedi, bár több név is szóba került. Varga Mihály neve felröppent, de ő közölte: inkább továbbra is gazdasági szakemberként folytatná munkáját. Szóba került még Martonyi János külügyminiszter, ám Orbán Viktor szóvivője útján ezt tagadta. Hírek szerint felröppent Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, volt főpolgármester-jelölt neve is, bár ő jelenleg még nem tagja a pártnak. Korábban szóba került, hogy a másik alelnök esetleg nő legyen, ám nem találtak megfelelő személyt.

A napi döntéseket az ügyvezető elnökség hozza meg, melynek csak az elnök, a két alelnök, a frakcióvezető és a választmányi elnök a tagja. A teljes elnökségben a tagozatok vezetőin kívül azok is helyet foglalnak, akik a jövőben tisztséghez jutnak az Európai Unió intézményeiben, illetve az Európa Parlament fideszes képviselőcsoportjának vezetője is elnökségi tag lesz.

Az alapszabály-módosítás egyik leglényegesebb eleme, hogy a párton belül a megyékről a 176 egyéni választókerületre helyeződik át a hangsúly. Orbán szerint ugyanis a fontos kérdések a választókörzetekben dőlnek el. A megyei szervezetek a jövőben inkább az önkormányzati kérdésekkel fognak foglalkozni. A választókerületi csoportok élén a helyi képviselő áll. Helyi képviselőt a helyi csoportok jelölhetnek, és az elnökség nevezi ki a személyeket.

Változik ugyanakkor az országos választmány összetétele, kisebb, hatékonyabb választmánnyal kíván a jövőben működni a párt. Ehhez megváltoziknak a megyei delegálás szabályai.

A jövőben bevezetnék azt is, hogy a fontosabb kérdésekben belső népszavazást tartanának, hogy le lehessen szűrni egy-egy kérdésben a tagok véleményét. Szájer József alelnök szerint várhatóan évi 2-3 alkalommal kerül sor belső népszavazásra, de a tagok maguk is kezdeményezhetnek szavazást egy-egy kérdésben.

Orbán eredeti terveiben még egy teljes jobboldalt összefogó uniópárt szerepelt, azonban hamar kiderült, hogy sem az MDF, sem a kereszténydemokraták nem akarnak összeolvadni a Fidesszel. Így végül a párt együttműködési megállapodást köt a partnerszervezeteivel, a Fidelitasszal (amely egyben a párton belül a fiatalok érdekeit képviseli, így nem lesz külön ifjúsági tagozat) és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel. A partnerszervezetek elnökei, amennyiben Fidesz-tagok, szintén tagjai a Fidesz-elnökségnek is. A Fidesz ugyanakkor civil szervezetekkel és polgári körökkel is együtt kíván működni.

A szoros együttműködés miatt a jövőben lehetőség lesz kettős tagságra is, azaz bizonyos pártok tagja beléphetnek úgy is a Fideszbe, hogy a másik pártban való tagságukat is megtartják. Emellett a jövőben Magyarországon élő, külföldi állampolgárok is beléphetnek a pártba.

Orbán felkérte a polgári körök tagjait is arra, hogy lépjenek be a pártba. Több fideszes tart azonban ettől, mert félnek attól, hogy kezelhetetlen, öntevékeny személyek kerülnek így a pártba. Orbán azonban korábban úgy nyilatkozott, hogy ellenőrizetlenül nem duzzasztják fel a pártot, megmarad, sőt lehet, hogy szigorodik is a párttagok szűrése.

Továbbra is kétséges a kisgazdák szerepe a Fideszen belül, hiszen még a frakcióban ülő Kisgazda Polgári Egyesület is megosztott ebben a kérdésben. Balogh Gyula, a Független Kisgazdapárt alelnöke például az önálló kisgazdapárt megerősítése mellett érvel, míg Turi-Kovács Béla volt környezetvédelmi miniszter együttműködne a Fidesszel.

Szájer: európai párttá válik a Fidesz

Szájer József, a fidesz alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyen az alapszabálymódosítás legfontosabb elemeit ismertette, elmondta: három alapvető célból alakítják át a pártot. Szélesre nyitott, demokratikus pártot kívánnak létrehozni, amely európai párt. Emiatt nyugati pártok alapszabályából is építkeztek. Az új néppártnak meg kell felelnie az EU-s kihívásoknak is, mivel a Fidesz-vezetők célja, hogy az Európai Parlamentben hatékony, nemzetalapú képviseletet tudjanak biztosítani - közölte Szájer. Hozzátette: a változások alapvetően egy decentralizációs folyamat részei.

Az alapszabály-tervezethez a kongresszuson is lehet még módosító indítványokat tenni. Az alelnök elmondta azt is, hogy április 13-án, vasárnap a megyei elnökök részvételével zajló, kibővített, informális elnökségi ülésre kerül sor, ahol a kongresszusra való felkészülés lépéseit beszélik meg.

A sajtótájékoztatón Navracsics Tibor elnökségi kabinetfőnök közölte: Nyugat- és Dél-Európában hasonló átalakuláson mentek át a pártok. Szerinte a 2002-es választásokon is érződött, hogy fordulóponthoz érkeztek a pártok. Hozzátette: ezt láthatóan az MSZP is érzi, amelyik szintén át kívánja alakítani a pártot.

Kapcsándi Dóra