Nem a kórházak eladásáról, kötelező privatizációjáról, hanem a betegek számára közpénzből vásárolt egészségügyi szolgáltatásokról szól az egészségügyi szolgáltatókra és az egészségügyi közszolgáltatások szervezésére vonatkozó előterjesztés, az úgynevezett kórháztörvény - hangoztatta Csehák Judit egészségügyi miniszter a törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában, hozzátéve, hogy az előterjesztés nem a tulajdonosváltást helyezi a középpontba. Az ellenzéki vádakkal szemben az állam nem vonul ki az egészségügy fenntartásából - jelentette ki Csehák. A kormány javaslata nem korlátozza az egészségügyi szolgáltatásban, illetve közszolgáltatásban megjelenő szervezetek tulajdoni, gazdálkodási, vállalkozási formáit, viszont egyértelműen kijelöli az egészségügyi közszolgáltatásokért felelős állami szerveket és önkormányzatokat - mondta a miniszter. Csehák expozéjában - egyebek mellett - azzal indokolta az új kórháztörvény megalkotásának szükségességét, hogy a szocialisták és a szabad demokraták az előző ciklusban elfogadott jogszabály lényegi elemeivel nem értettek és nem értenek ma sem egyet.
A tárcavezető megfogalmazása szerint a benyújtott törvényjavaslat a társadalmi szolidaritást megőrző, továbbra is a közfinanszírozás dominanciájára épülő egészségügyi szolgáltató rendszerből indul ki. A jelenleg hatályos jogszabály és a most beterjesztett javaslat leglényegesebb elvi különbségét abban jelölte meg, hogy utóbbi törekszik a gyógyintézetek szervezeti és szakmai egységének megőrzésére. Mint mondta, a javaslat a tőkebevonás szervezettebb és átláthatóbb módozatait kínálja garanciális elemek jelenléte mellett.
A garanciális rendelkezések közül a miniszter kiemelte, hogy a szerződések lehetséges alanyai közül kizárják a nem megbízható vállalkozókat, védik az egészségügyi tevékenység szakmai színvonalát, ellenőrzik a közpénzek felhasználását, illetve vagyonbiztosítékot írnak elő. Csehák Judit leszögezte: alaptalanok az egészségügyi dolgozók elbocsátásával kapcsolatos félelmek.
Az expozét követően, a bizottsági vélemények ismertetésének sorában, Selmeczi Gabriella (Fidesz), az egészségügyi bizottságban megfogalmazódott kisebbségi álláspontot tolmácsolva az egészségügyi vagyon "kimazsolázásának" szándékával vádolta a javaslat előterjesztőit.
A javaslat szabályozza az egészségügybe történő tőkebeáramlást, a befektetők szabályozott keretek között lesznek jelen a szakmában - dicsérte a tervezetet a szocialista párt nevében felszólaló Schvarcz Tibor, aki kijelentette: a törvényjavaslat szükséges, de nem elégséges lépés az ellátás színvonalának javítása érdekében, mivel az ágazatban csak akkor várható fejlődés, ha az egészségügyet gazdasági súlyának megfelelően kezelik. Schvarcz Tibor megjegyezte, az előterjesztés nem a privatizációról szól, csupán lehetőséget biztosít arra.
A Fidesz nem támogatja a törvényt, melyet vitára sem tartunk alkalmasnak - mondta Bartha László, aki pártja nevében kérte a kormányt, hogy a betegek és az egészségügyi dolgozók érdekében vonja vissza tervezetét. Az Orbán-kormány által elfogadott intézményi törvény védte a betegek és az egészségügyi dolgozók érdekeit, biztosította a kórházak működéséhez szükséges forrásokat, illetve védte az egészségügyi vagyont - mondta a fideszes politikus, aki úgy vélte: a jelenlegi kormány a tavalyi 50 százalékos béremeléssel elterelte az egészségügyben dolgozók figyelmét, miközben ellehetetleníti az önkormányzatokat, mert a helyhatóságok arra kényszerülnek, hogy áron alul értékesítsék vagyonukat.
A kórházkonszolidációval a külföldi érdekcsoportok privatizációját készítik elő - vélte Bartha László, aki szerint a rossz helyzetben lévő kórházakért nem fognak érdeklődni a befektetők, a törvény hatására elit- és szegénykórházak jönnek létre.
Mézes Éva, az SZDSZ vezérszónoka, egyetértve azzal a kormányzati szándékkal, amely egy átlátható egészségügyi reformot akar megvalósítani, leszögezte, hogy a szektor átalakítása halaszthatatlan. Hozzátette: a színvonalas ellátás biztosítása azonban csak pótlólagos forrásokkal lehetséges, kizárólag állami forrásból nem vihető véghez. Szavai szerint a vállalkozói tőke bevonása a forrásfelhasználás hatékonyságát is növeli. A magyar egészségügy finanszírozási rendszeréből adódóan a kórházak gyakran a legdrágább ellátási formát választják betegeiknek, még ha az szakmailag nem is indokolt, a törvényben ezért megoldást lehetne találni arra, hogy a források hatékonyabb felhasználása hogyan érhető el - mondta Mézes Éva, aki problematikusnak találta, hogy az önkormányzatok úgy pályáztatnak az ellátásokra, hogy az eljárásnak maguk is résztvevői lehetnek gazdasági társaságaik révén. Szavai szerint a törvény pozitívuma, hogy szektorsemleges ellátás kialakítására törekszik.
Az MDF-es Csáky András egyetértett az előterjesztővel abban, hogy az egészségügyben végbemenő változásokat szabályozni kell. Megfogalmazása szerint azonban problematikus, hogy egy intézmény értékesítésekor milyen értéket vesz alapul a tulajdonos. Hozzátette: a garanciákat bővíti, hogy a vállalkozónak egy évi működési költséget letétbe kell helyeznie, ez azonban az ágazat dolgozóit kiszorítja a szektor privatizációjából. Elmondta, az ágazat kárára válhat, ha a befektető a keletkező profitot kivonja, és nem forgatja vissza az egészségügybe.
A gyógyszeripart érintő megfigyelési ügy kapcsán az MDF-es politikus hangsúlyozta: félő, hogy ha a gyógyszergyártók és orvosiműszer-gyártók részt vehetnek a privatizációban, akkor továbbra sem riadnak vissza a meg nem engedett eszközöktől. Csáky András szerint a jogszabály lehetőséget ad az ingatlanspekulációra is. A képviselő úgy vélte: a szolgáltatásokhoz való hozzáférés sérülhet akkor, ha a magas szintű ellátáshoz csak a magas jövedelműek juthatnak hozzá, a társadalom jelentős része viszont kimarad ebből.