A nagy cégeket nem is hívta fordítani a MeH

Az uniós joganyagot is fordító nagy irodák közül egyet sem hívott meg a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) a Nemzeti Fejlesztési Terv fordítására, csak kis vállalkozásokat, igaz, többségük már dolgozott a MeH-nek. Mindkét pályázaton az a cég nyert, amely Medgyessy Péter kormányfőnek is rendszeresen szokott tolmácsolási munkát végezni. Az eljáráson nem nyert cégek egyedül azt kifogásolják, hogy a kiírásban a Magyar Fordítóirodák Egyesületének (MFE) tagságát kérték. A kiesettek az MFE-nek nem tagjai, csak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának.

A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tavaly novemberben, illetve idén márciusban írt ki zárt, meghívásos közbeszerzési eljárást a Nemzeti Fejlesztési Terv angol, francia és német nyelvre történő fordítására. Mindkét alkalommal ugyanaz a cég nyert, a Bereczky, Paller és Társai Fordító és Szolgáltató Bt. A tulajdonos, Bereczky Tamás rendszeresen tolmácsol Medgyessy Péter miniszterelnöknek.

A Népszabadság szombati számában úgy vélte, gyanús versenyben nyert Bereczky cége, mivel a meghívott többi cég eleve nem felelt meg a kiírásnak.

A novemberi pályázatra négy céget hívtak meg, az Adverbum Bt.-t, a Balanyi és Társa Szolgáltató Bt.-t, a Bereczky, Paller és Társai Fordító és Szolgáltató Bt.-t, valamint a Zöldek Kft.-t. A kiírás itt 5,4 millió karakternyi szakszöveg angolra fordításáról és 900 ezer karakter francia nyelvre történő fordításáról szólt. A kiírásban rögzítették az ellenszolgáltatás összegét is, ez 2 és 5 forint közötti összeg karakterenként, attól függően, hogy milyen nyelvről milyen nyelvre történik a fordítás. A MeH korábbi közleménye szerint 29 milliós keretösszegről volt szó. A pályázaton úgy nyert Bereczky cége, hogy a másik három cég nem tett ajánlatot.

Az [origo]-nak a Zöldek Kft. vezetőjét sikerült egyedül elérnie a vesztesek közül. Szikra Péter azt mondta: túl rövid volt a határidő, ráadásul az egyéb kötelezettségeik miatt sem tudtak egy ilyen horderejű munkát bevállalni, ezért nem pályáztak. Korábban a cég már dolgozott a MeH-nek. A cég vezetője furcsállta, hogy miért szerepelt kitételként a Magyar Fordítóirodák Egyesületének (MFE) tagsága. Szerinte ugyanis a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának háromszor annyi tolmács tagja van, mint az egyesületnek.

A márciusi pályázaton 60 millió forintos keretösszeget határoztak meg, ekkor 15 millió karakter lefordítását kérték - áll a Közbeszerzési Értesítőben. A MeH ismét négy céget hívott meg: a Bereczky, Paller és Társai Fordító és Szolgáltató Bt.-n kívül a Forzom Bt.-t, a Gombos és Társa Bt.-t és a Sabio Bt.-t. Itt is úgy nyert Bereczky cége, hogy a másik három pályázó nem felelt meg a feltételeknek, mivel egyikük sem tagja az MFE-nek.

A Forzon Bt. - amely két tagból áll - vezetője, Tóth László is úgy vélte, hogy "értelmetlen dolog" MFE-tagságot kérni. A cég az előző kormány alatt is és a jelenlegi alatt is dolgozott már a MeH-nek. Tóth utalt arra, hogy szerinte a kamaratagsággal rendelkező cégek tisztességesebbek, mint az MFE-tagok.

A Gombos és Társa Bt. - amely szintén egy kétszemélyes cég - vezetője ugyanakkor ezzel ellentétes véleményen van. Gombos Bertalan az [origo]-nak azt mondta: természetes, hogy minőségbiztosítást kért a Miniszterelnöki Hivatal. Mióta ugyanis nem kötelező a kamarai tagság, nincs szakmai ellenőrzés - vélte. Hozzátette: ők semmiképp sem tudtak volna megfelelő garanciát adni. A kétszemélyes cég eddig csak tolmácsolt a MeH-nek, és átadták a névjegykártyájukat. Gombos szerint így kerülhettek a meghívott cégek közé. A cégvezető azt is elmondta, hogy jól ismerik egymást a fordítócégek, és ilyen nagy munkára, mint amit a MeH kért, nem sokan alkalmasak. Logikusnak tartotta ugyanakkor azt is, hogy mindkét pályázaton ugyanaz a cég nyert, mert mint mondta, most alakítják ki a magyar EU-terminológiát, és muszáj mindenhol ugyanazt a kifejezést használni.

Az Orbán-kormány idején az Igazságügyi Minisztérium fordítói pályázata miatt is botrány tört ki, akkor amiatt, mert a tenderen győztes cég egynapos határidővel vállalta az 1500 oldalas szakszöveg lefordítását, amit a konkurensek lehetetlennek tartottak. Az akkori pályázaton több nagyobb, elismert fordító cég indult - a Németh és Pásztor International, a Multi Lingua Kft. és a Suprex Nemzetközi Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. - valamennyien több minisztériumnak - többek között az IM-nek és a PHARE-ügyeket irányító tárca nélküli miniszternek - fordítottak már EU-joganyagot. A MeH egyik céget sem hívta meg a mostani pályázatra.

Az ügyben Bereczky Tamás nem kívánt nyilatkozni az [origo]-nak. Pettendi Zsuzsa, a Miniszterelnöki Hivatal ügyben illetékes munkatársa viszont elmondta: egyedül a cégek szakmai múltja és az ár alapján döntöttek. Ráadásul, gyorsított, meghívásos eljárás esetén elég egy céget is meghívni, de épp a kifogásokat elkerülendő hívtak négy-négy céget. Arra a felvetésre, hogy miért nem nagyobb fordító irodákat hívtak meg, Pettendi azt mondta: nagyon sok cég foglakozik fordítással és tolmácsolással, akárkit választanak, a többiek joggal megkérdezhetik, hogy miért maradtak ki. Olyan cégeket hívtak, amelyek már dolgoztak a MeH-nek vagy a külügyi tárcának. Pettendi többször is elmondta: a fő szempont az volt, hogy rövid időn belül kellett fordítót találni. Azzal kapcsolatban, hogy a kiírásban kritérium volt az MFE-tagság, közölte: ezzel a szakmaiságot kívánták biztosítani, bár nyilvánvalóan nem ez az egyetlen szakmai szervezet, amelyik a fordítókat tömöríti. Hozzátette: egy tagság sem kötelező, és ha nagyon akartak volna a pályázók, beléphettek volna a szervezetbe, vagy kifogást emelhettek volna a pályázati kiírás ellen. Azonban ha minden követelménynek meg is feleltek volna a kiesett cégek, akkor is Bereczkyék adták be a legkedvezőbb ajánlatot - mondta a MeH munkatársa. Közölte azt is, hogy az év hátralévő részében már nyílt közbeszerzési eljárás keretében választják ki a fordítókat, a kiírás már meg is jelent a Közbeszerzési Értesítőben.

Kapcsándi Dóra