Az [origo]-nak rendőrségi források megerősítették azt a hírt, amely szerint az ügyészség utasította a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságot (SZBEI), hogy kezdje meg az iratbegyűjtést a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 1998 előtti konszolidációjával kapcsolatban. A névtelenséget kérő rendőrségi forrás elmondta: az ügyészség a titkos Kehi-jelentésre hivatkozott levelében, ám az egyelőre a rendőrség számára sem világos, hogy mi szükség van az MFB konszolidációjának vizsgálatára. Az iratbegyűjtés legalább egy, de akár több hónapot is igénybe vehet - közölték az [origo]-val.
"Az ügyészség valóban utasítást adott az Állami Számvevőszék - az MFB veszteségeivel kapcsolatos - jelentésének beszerzésére, mivel felmerült annak a lehetősége, hogy valamelyik érintett pénzintézetnél duplán képezhettek céltartalékot. Ennek tisztázására a nyomozó hatóság beszerezte az Állami Számvevőszék ezen jelentését, és éppen az ügyészség által bekért adatok alapján nem állapítható meg a Postabank-MFB viszonylatában a fentiekkel kapcsolatos alapos gyanú. Mindezek alapján nyomozás sincs folyamatban e tárgyban" - áll Borbély Zoltán ügyészségi szóvivő közleményében. "Az ORFK SZBEI valóban vizsgálja a Postabank konszolidációját, azonban erre a nyomozásra nem az ügyészség utasítására, hanem a rendőrség saját kezdeményezésére került sor" - tette hozzá Borbély, aki szerint nem szerencsés, ha az ügyészség és a rendőrség közötti belső kommunikáció nyilvánosságra jut.
Az ügyészség egy hónapon keresztül tanulmányozta a Kehi titkos Postabank-jelentését, amelyet a napokban juttattak vissza a rendőrséghez. Így a rendőrség hosszas várakozás után érdemben is megkezdheti a nyomozást az ügyben. A rendőrség hivatalosan március 14-én indította meg a nyomozást, ám a Kehi-jelentés nélkül - ami eddig az ügyészségnél volt - nem tudtak érdemben előrelépni. Itt is először az iratbegyűjtésekre kerül sor, majd ezt követően döntenek szakértők bevonásáról és a tanúmeghallgatásokról.
Keller László közpénzügyi államtitkár március 13-án közölte, hogy harminc évre titkosított Postabank-jelentés került a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkárságához. A Kehi által 2000-ben készített vizsgálatot - Keller állítása szerint - hivatalosan soha nem fejezték be, mert a Princz Gábor leváltása utáni Postabank-vezetők és állami vezetők büntetőjogi felelőssége is felvetődött. Többek között azt kifogásolták az ellenőrök, hogy sokkal több pénzt fordítottak a pénzintézet konszolidációjára, mint szükséges lett volna. A jelentés végül - az államtitkár szerint ezért - hivatalosan soha nem készült el, nem került a kormány elé, de - a közpénzügyi államtitkárság információi szerint - több miniszter is megkapta. Ezért Keller László szerint a Postabank korábbi vezetői mellett azoknak az egykori minisztereknek a felelőssége is felvethető, akik tudtak a vizsgálat megállapításairól, de nem tettek semmit. Az államtitkár feljelentést tett ismeretlen tettes ellen az ügyben. Az Állami Számvevőszék - amely áprilisban nyilvánosságra hozta jelentését - ugyanakkor rendben találta a Postabank konszolidációját.
A Postabank-ügyben folyó másik három nyomozásból kettő hamarosan a végéhez érhet. Princz Gábor volt Postabank-vezért és társait visszaéléssel gyanúsítja a rendőrség a Postabank veszteségei miatt. A Budai Hengermalom finanszírozása ügyében hűtlen kezeléssel is gyanúsítják a volt vezérigazgatót. Ezekben az ügyekben két nap múlva befejeződik az iratismertetés, ezt követően a rendőrség vádemelési javaslattal megküldi az iratokat az ügyészségnek - tudta meg az [origo].
Április elején 36,5 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel is meggyanúsították Princzet. Ez ügyben a volt bankvezér és védője bizonyítási indítvánnyal élt, illetve szakértő kijelölését kérte.