Csipet kapnak és drágulnak az egzotikus állatok

Szigorodnak a kihalás fenyegette hobbiállatok behozatalának és tartásának feltételei. Július 1-jéig csippel vagy gyűrűvel kell megjelölni a legveszélyeztetettebb fajok példányait. Emiatt jóval drágábbak lesznek a ritka állatok, de ezentúl nyomon követhetik a kedvencek sorsának alakulását - írja a Magyar Hírlap.  

Több ezer kihalással fenyegetett, ritka állatot érint Magyarországon az az új szabályozás, ami előírja, hogy ezeket az állatokat - hüllőket, teknősöket, papagájokat - gyűrűvel vagy csippel kell megjelölni. A megjelölés célja, hogy nyomon követhessék a különleges kedvencek sorsát - írja a Magyar Hírlap.

A lap szerint az általában egzotikus vidékekről behozott díszmadarak, hüllők, teknősök, majmok macskafélék időnként egészen elképesztő körülmények között sínylődnek. Találtak már kajmánt fürdőkádban, majmot panellakásban, oroszlánt egy elegáns zöldövezeti villa kertjében. Előfordult, hogy a szakszerűtlenül tartott kígyók, skorpiók súlyos sérülést okoztak. Nem ritka, hogy a megunt, feleslegessé vált hobbiállatot vagy nem várt utódait kiteszik valahol a szabadba, ezzel veszélyeztetve az őshonos élővilágot is.

A tavaly decemberben elfogadott, a washingtoni egyezmény végrehajtását szolgáló 271/2002. számú kormányrendelet szerint a benne felsorolt legveszélyeztetettebb fajok példányait - macskafélék, a majmok mindegyike, a papagájok és teknősök többsége - már januártól azonosításra alkalmas jelöléssel kell ellátni. A rendelet július 1-jéig adott türelmi időt a korábban importált állatok megjelölésére - írja a Magyar Hírlap. .

A megjelölés a tulajdonos felelőssége, és őt terheli a csipbeültetés költsége is - pár ezer forint. A szakemberek az emlősöknek, gyíkféléknek, teknősöknek bőr alá beültetett csipet, a madaraknak gyűrűzést ajánlanak. A lényeg, hogy egyedileg lehessen azonosítani őket. A természetvédelmi hatóságok és a vámőrség szakértői a csipekben, gyűrűkben lévő egyedi kódok leolvasására alkalmas eszközöket kapnak, így a határokon, az állatkereskedésekben és a tartás helyszínén egyaránt nyomon követhetik a washingtoni egyezmény hatálya alá tartozó állatok sorsát.

A jogszabályban megszigorították, előzetes engedélyhez kötötték a legveszélyeztetettebb állat- és növényfajok exportját és importját. Nem szabad ezentúl behozni fogságot nem tűrő állatokat (például a vadon befogott kajmánokat) és olyanokat sem, amelyek a szabadba jutva veszélyeztethetik az őshonos hazai élővilágot (például az ékszerteknősök). Az ékszerteknősöket kétszeresen nem kívánatos állatokká nyilvánították a Nyugat-Európában tapasztalt szalmonellafertőzés miatt.

A a környezetvédelmi tárca Természetvédelmi Hivatalának (TVH) főosztályvezető-helyettese szerint a szabályozás elősegíti az illegális kereskedelem visszaszorítását, és a hobbiállatok könnyebb azonosítását. Rodics Katalin úgy véli, a jelölés révén megakadályozható lesz a washingtoni egyezmény hatálya alá tartozó, kihalással fenyegetett fajok csempészése, és megtudhatják, ki a gazdája az elkóborolt vagy felelőtlenül szabadon engedett állatoknak.

Az injekcióstűvel a bőr alá juttatott csip elhelyezése és az értékesítéshez szükséges engedélyek beszerzése akár öt-nyolcezer forintos drágulással járhat - írja a Magyar Hírlap.