A szekszárdi önkormányzat még tavaly ősszel döntött úgy, hogy a roma kisebbségi önkormányzat rendelkezésére bocsát egy ingatlant. Az önkormányzat ingatlankezelő vállalatának igazgatója, Kiss Gyula az [origo]-nak elmondta: a három lakásból álló ingatlant azzal a céllal adták át a kisebbségi önkormányzatnak, hogy az létrehozhasson egy helyi roma közösségi házat. Ahhoz azonban, hogy a roma testület birtokba vehesse az épületet, először új helyet kellett találni az ott lakó három roma családnak. Kettőnek sikerült is új lakást találni, a harmadik család azonban nem volt hajlandó elköltözni.
Kiss Gyula elmondása szerint a távozásra nem hajlandó családot csak azért nem költöztették ki, mert a roma önkormányzat vezetője közölte: a közösségi ház működését nem egy roma család kilakoltatásával akarják kezdeni. Az igazgató szerint ugyanakkor lett volna alapjuk arra, hogy a családot távozásra kényszerítsék, a lakóknak ugyanis - tartozásaik miatt - már nem volt érvényes bérleti szerződésük.
Így csak két lakás szabadult fel a leendő roma közösségi ház helyén, amelyeket az ingatlankezelő vállalat át is adott a kisebbségi önkormányzatnak. A két lakás azonban továbbra is üresen állt, a roma testület ugyanis nem vette használatba. A kisebbségi önkormányzat elnöke, Sárközi János az [origo]-nak azt mondta: azért nem költöztek be az épületekbe, mert azok nagyon rossz állapotban voltak, és sem nekik, sem a városi önkormányzatnak nem volt pénze arra, hogy felújítsák.
Az ügyben akkor történt fordulat, amikor a hónapok óta üresen álló két lakásba április elején beköltözött két roma család. A kisebbségi önkormányzat elnöke állítja: nem tudott az új lakók érkezéséről, és természetesen nem is adott engedélyt arra, hogy elfoglalják a lakásokat. Sárközi ezt azért tartotta fontosnak megjegyezni, mert a két család több alkalommal is állította, hogy az ő engedélyével költöztek be az ingatlanokba. A roma vezető szerint nem volt nehéz rájönni arra, hogy két lakás üresen áll az ingatlanban, az udvarba ugyanis szabad volt a bejárás, ráadásul a közelben van egy kocsma is.
A roma önkormányzat felszólította az április elején érkezett lakókat, hogy hagyják el a jogtalanul használt épületeket, ők azonban erre nem voltak hajlandók. Sárközi ezt követően drasztikusabb eszközökhöz folyamodott: egyrészt értesítette a városrész önkormányzati képviselőjét, másrészt intézkedett, hogy a családok számára szüntessék meg a víz- és villanyszolgáltatást.
Sárköziék kérésére a város jegyzője is eljárást indított az ügyben. Egy helyszíni szemle során felszólították az áprilisban érkezett lakókat, hogy május 19-ig hagyják el az ingatlant - mondta az [origo]-nak a település aljegyzője, Ferincz János. Ha a családok május 19-ig nem távoznak az épületekből, akkor - a jogszabályoknak megfelelően - rendőrségi segítséggel lakoltatják ki őket. Az aljegyző, aki maga is részt vett a szemlén, elmondta, hogy többgyermekes családokról van szó: a nagyobbik családban például hét gyerek él.
Ha a két család a maradás mellett dönt, akkor furcsa helyzet fog előállni: a roma önkormányzat lakoltat ki roma lakókat. Sárközi János ezzel kapcsolatban csak annyit mond: eszükbe nem jutott, hogy a felújítás előtt álló ingatlanban bárki is beköltözne. Arra pedig végképp nem gondoltak, hogy roma lakásfoglalók érkeznek, akiket aztán nekik kell majd elküldeniük.
A harmadik család helyzete annyival egyszerűbb, hogy velük még mindig az ingatlankezelő vállalat foglalkozik, a cég ugyanis az ő ingatlanukat még nem adta át a roma önkormányzatnak. Kiss Gyula elmondta: továbbra is tartják magukat ahhoz, hogy csak akkor költöztetik el ezt a családot, ha találnak számukra új lakást.
Sárközi János bízik benne, hogy még ebben a hónapban rendeződik az önkormányzattól kapott - közel 500 négyzetméteres lakóépülettel és 400 négyzetméteres udvarral rendelkező - ingatlan sorsa. A roma vezető elmondása szerint ugyanis júniusban eldől annak az uniós pályázatnak a sorsa, amelyre a szekszárdi kisebbségi önkormányzat is pályázott.
Ha sikerrel járnak, akkor felújíthatják az épületeket, és terveiknek megfelelően kialakíthatják a roma fiatalok számítástechnikai képzésére és nyelvoktatásra szolgáló termeket. Emellett várhatóan az ingatlanba teszi át székhelyét a kisebbségi önkormányzat is.
Pethő András