Töröltetné a Blikket egy Fidesz-politikus ügyvédje

Töröltetné a lapnyilvántartásból a Blikket a volt szegedi fideszes polgármester, Bartha László ügyvédje. A jogász szerint mivel a bíróság megállapította, hogy a bulvárlap egy cikke megsértette a politikus személyhez fűződő jogait, ezért a törvény szerint törölni kell az újságot a nyilvántartásból. A Blikk főszerkesztője hallgat, a nyilvántartást kezelő minisztériumban pedig közölték: még nem volt példa arra, hogy egy bejáratott, működő lapot töröltek volna.

A Blikk című bulvárlap tavaly közölt cikket arról, hogy a volt szegedi polgármester, Bartha László - a Fidesz jelenlegi országgyűlési képviselője - vitatott módon vett fel nyelvpótlékot a helyi önkormányzattól az előző ciklus alatt. Bartha jogi képviselője, Ádám Attila szerint az újság úgy állította be, hogy Bartha csalást követett el, amikor felvette a valóban alaptalanul folyósított összeget. A politikus ezt követően sajtóhelyreigazítási pert indított a Blikk ellen, amit Ádám elmondása szerint első és másodfokon is megnyertek.

A jogász ezután úgy döntött, kezdeményezi, hogy töröljék az újságot a lapnyilvántartásból. Bár korábban olyan hírek jelentek meg, hogy Bartha és ügyvédje azért kéri a nyilvántartásból való törlést, mert a lap nem közölte a helyreigazítást, Ádám az [origo]-nak elmondta: a helyreigazítás közzétételétől függetlenül tartják magukat ehhez.

A törvény betűje

A sajtótörvény (1986. évi II. törvény) szerint a nyilvántartásból való törlésre akkor kerülhet sor, ha a sajtótermék bűncselekményt valósít meg, bűncselekmény elkövetésére hív fel, sérti a közerkölcsöt, illetve sérti mások személyhez fűződő jogait. A személyhez fűződő jogok sérelme is szerepel tehát az okok között, a hazai joggyakorlat szerint azonban ilyen ügyekben a nyilvántartásból való törlés aránytalanul súlyos jogkövetkezményt jelentene. A bíróságok a személyhez fűződő jogok megsértése esetén helyreigazításra vagy kártérítésre kötelezik a jogsértő lapokat.

Ha az újságot törölnék, az egyben a napilap megszűnését is jelentené, a nyilvántartásban nem szereplő orgánumokat ugyanis nem lehet terjeszteni. Ádám azzal indokolta lépésüket, hogy a bíróság már megállapította: a Blikk megsértette Bartha László személyhez fűződő jogait. Márpedig az ügyvéd szerint a sajtótörvényben az áll, hogy a lapnyilvántartásból törölni kell azt az újságot, amely működése során megsérti a személyhez fűződő jogokat. Ádám Attila ezért a héten beadvánnyal fordult a lapnyilvántartást kezelő kulturális minisztériumhoz.

Megkeresésünkre a minisztérium lapnyilvántartási osztályán azt mondták, hogy csütörtök reggelre még nem érkezett meg az ügyvéd kérése. Az osztály munkatársa ugyanakkor annyit elmondott: csak elvétve találkoznak olyan beadvánnyal, amely egy lap törlésére vonatkozik. A minisztériumnak ráadásul ilyen esetekben elég szűk a mozgástere. A munkatárs szerint ők csak akkor törölhetnek egy lapot a nyilvántartásból, ha annak címe vagy megjelenése hasonlít egy már meglévő újságéra. Az még nem fordult elő, hogy egy bejáratott, évek óta működő lapot töröltek volna - tette hozzá.

Szerettük volna megkérdezni az ügyről a bulvárlap főszerkesztőjét is, ő azonban többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. Sikerült viszont elérni Morvai Zoltán lapigazgatót, aki azt mondta: utánanéznek az ügynek, azt ugyanakkor mindenképpen túlzásnak tartja, hogy valaki azért akar betiltatni egy újságot, mert a bíróság elmarasztalta egy sajtóhelyreigazítási ügyben.