A Magyar Állandó Értekezlet szombati gyűlésén a résztvevők nagy többsége elfogadta a kedvezménytörvény módosítására vonatkozó kormányjavaslatot. Az értekezlet résztvevői nagyrészt a novemberben elfogadott módosító javaslatokat erősítették meg. A törvény új szövegéből kikerülnek a munkavállalási és ehhez kapcsolódva az egészségügyi és társadalombiztosítási kedvezmények.
A módosítás szerint az oktatási és nevelési kedvezményeket már egy gyerek után is igénybe lehet majd venni. Lehetővé teszik továbbá, hogy ilyen kedvezményeket szülői és pedagógiai szervezetek is kaphassanak.
A státustörvény egyik jelentősebb változása az lesz, hogy a törvény preambulumában szereplő "egységes magyar nemzet" megfogalmazást a "magyar nemzet" váltja majd. A szöveg ezenkívül utal majd arra is, hogy a nemzetet elsősorban a kulturális azonosság és a közös identitás megőrzése tartja össze.
A törvény jelentős módosítása az is, hogy nem csak a határon túli magyarok előtt nyitják meg a kedvezményeket, hanem azok előtt is, akik bár nem magyarok, magyar kultúrával foglalkoznak. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára az [origo]-nak elmondta: ezt a változtatást az tette szükségessé, hogy a törvény megfeleljen az európai jogrendszer normáinak. Az európai jog ugyanis nem fogadja el, hogy valakit származása vagy nemzeti hovatartozása miatt diszkrimináljanak, zárjanak ki különböző kedvezményekből. Szabó ugyanakkor elmondta: a külföldiek csak a külországokban érvényes kedvezményeket vehetik majd igénybe. Attól nem tartok, hogy tömegesen rohanják majd meg a kedvezményekre jogosult románok és szlovákok a magyar iskolákat, a magyar kulturális intézményeket, de ha így lenne is, az sem ellenkezne az érdekeinkkel - fogalmazott.
A Fidesz, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Pártja és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselői nem írták alá az értekezlet záródokumentumát, amely a státustörvény elfogadott módosításait is tartalmazza. Távolmaradásukat azzal indokolták, hogy a módosítások egy részével nem értenek egyet. Az MDF viszont aláírta a záródokumentumot.
A pártok a parlament hétfői ülésén is folytatták a vitát a kedvezménytörvény módosításáról. Csapody Miklós (MDF) felszólalásában kijelentette: az MDF nem elégedett a kedvezménytörvény módosításával, ugyanis az az MDF számos korábbi indítványát nem tartalmazza. Csapody ugyanakkor elmondta: az MDF azért támogatta a Máért közös nyilatkozatát, mert célja a politikai akarat viszonylagos egységének megőrzése volt. Mint mondta, nem a konfliktust, hanem a megoldást keresték, és mivel a vajdasági magyarok egy része, az erdélyiek és a felvidékiek el tudták fogadni azt, ami maradt, támogatták a jogszabály módosítását. A képviselő sajnálatosnak nevezte, hogy a preambulumból kimarad a magyar nemzet egységére vonatkozó mondat. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a törvénycsomag módosításának parlamenti vitájában lesz még lehetőség a jogszabály további javítására.
Németh Zsolt (Fidesz) úgy vélte, hogy az elmúlt egy évben a kormányzat cserben hagyta a státustörvényt, nem biztosította kellő diplomáciai védelemben, a magyar diplomaták nem kaptak megfelelő eligazítást a törvénnyel kapcsolatban. Németh szerint ennek következtében "romlott a nemzetközi klíma" a törvény körül, annak végrehajtása gyakorlatilag elakadt. A képviselő kijelentette, a Fidesz számára a jogszabály nem segélyezésről, hanem a határon túli magyarság önszerveződéséről szól.
Eörsi Mátyás (SZDSZ) leszögezte, hogy a kedvezménytörvény megbukott. Mint mondta, a jogszabály több éves "vesszőfutása" elkerülhető lett volna, ha elfogadásakor hallgattak volna az SZDSZ-re. A szabad demokrata frakció a parlamentben egyedüliként nem szavazta meg a törvényjavaslatot 2001-ben.
Tabajdi Csaba (MSZP) frakciója támogatásáról biztosította a módosításokat. Kijelentette: győzött a józan realizmus, véget ér a kedvezménytörvény hányattatása. Sajnálatosnak nevezte, hogy a Fidesz - mint fogalmazott - nem törekedett arra, hogy kijavítsa, amit elrontott.